Az új Polgári Törvénykönyv előkészítése során vita folyt arról, hogy az új kódex miként kezelje az úgynevezett fiduciárius biztosítékokat: a biztosítéki célú (általában visszavásárlási joggal összekötött) tulajdonátruházást, engedményezést, vételi jogot és az egyéb olyan megoldásokat, amelyek a tulajdonjog intézményét használták biztosítéki célra.
A fiduciárius biztosítéki konstrukciók a jogi és a gazdasági tulajdon kettéválását eredményezik, amely bizonytalan és az adós számára gyakran kiszolgáltatott jogi helyzetet teremt – hangsúlyozta a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője.
Ráadásul, e biztosíték alkalmazásával a hitelezők arra törekedtek, hogy követelésüket az adós elleni fizetésképtelenségi eljáráson kívüli elégíthessék ki, ami már az adós többi hitelezője számára is sérelmes volt.
Az új kódex kimondja a semmisséget
Bár a polgári jogi kodifikáció lényeges célkitűzése volt, hogy a szerződéses kapcsolatokban, különösen pedig az üzleti életben, minél kevesebb törvényi tilalom legyen, végül is az a döntés született, hogy az új Ptk. ne ismerje el ezeket a biztosítéki formákat, és szüntesse meg az ezzel kapcsolatos bizonytalanságot. Az új Ptk. 6:99. §-a ennek megfelelően kimondja a fiduciárius hitelbiztosítékok semmisségét – mutatott rá dr. Gárdos István.
Az új Ptk. azonban a tilalmat nem terjeszti ki a fiduciárius biztosítékok teljes körére. A fiduciárius hitelbiztosítékok tilalma nem vonatkozik az úgynevezett pénzügyi biztosítékokra valamint azokra a bevált ügyletekre, amelyek – annak ellenére, hogy fiduciárius biztosítéki elemet tartalmaznak – megfelelő szabályozás mellett megőrizhetőek és beilleszthetőek a biztosítékok körébe.
A pénzügyi lízing és a faktoring kérdése
A korábban is kodifikált szerződéstípusok közül ilyen a tulajdonjog-fenntartás, az új Ptk. által kodifikált szerződéstípusok közül pedig a pénzügyi lízing és a faktoring. Ezeknek az ügyleteknek két közös sajátosságuk van
Az egyik sajátosságuk, hogy mindegyik tartalmaz egy finanszírozási elemet: a tulajdonjog-fenntartás esetén a finanszírozás fizetési haladék nyújtásában, faktoring esetén a követelés megelőlegezésében, pénzügyi lízing esetén pedig a vagyontárgyak megvásárlásában nyilvánul meg.
Az ügyletek másik közös sajátossága pedig az, hogy a dolog tulajdonjogának illetve a követelésnek a megszerzése, illetve fenntartása e finanszírozás biztosítékául szolgál. Akárcsak a többi fiduciárius ügylet esetén, a finanszírozó fél a követelése fedezetéül szolgáló vagyontárgy megszerzése révén kerül biztosítéki pozícióba.
Az új Ptk. ezeket az ügyleteket úgy illeszti be a dologi biztosítékok körébe, hogy biztosítja e dologi biztosítékok publicitását, azaz előírja azok bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba illetve az újonnan létrehozandó hitelbiztosítéki nyilvántartásba – ismertette a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője.
Szükség lenne a csődjogi szabályok hozzáigazítására is
A szabályozási koncepció teljessé válásához azonban még szükség lenne arra, hogy a csődjogi szabályokat is hozzáigazítsák az új Ptk.-hoz. Egyrészt törölni kellene a biztosítéki célú tulajdon-átruházásra, engedményezésre és vételi jogra vonatkozó rendelkezéseket.
Másrészt rendezni kellene a faktoring tárgyát képező követelések valamint a tulajdonfenntartás és a pénzügyi lízing tárgyát képező vagyontárgyak sorsát. Mégpedig úgy, hogy – az új Ptk. szabályozási koncepciójával összhangban – egyértelművé váljék az, hogy e vagyontárgyak a vevőnek, lízingbevevőnek illetve a faktoring szerződés adósának a vagyonába tartoznak, és a tulajdonjog fenntartóját, a lízingbeadót illetve a faktort a fizetésképtelenségi eljárásokban dologi biztosítékkal rendelkező hitelezőként kell kezelni – mondta végezetül dr. Gárdos István.