Jövő júliustól egyes perekben kötelező az elektronikus kommunikáció

Kihirdették azt a törvénymódosítást, mely szerint az elektronikus kommunikáció 2015. július 1. napjától kötelező lesz a törvényben megjelölt esetekben – értesült az Origó a Budapesti Ügyvédi Kamarától. Ilyen eset lesz például az, ha a perben valamelyik fél vállalkozás, vagy például az, ha valamelyik fél jogi képviselővel jár el. A jogi képviselő nélkül eljáró fél kérheti a papíralapú kapcsolattartásra való áttérést, de ehhez valószínűsítenie kell, hogy körülményeiben olyan változás állt be, ami miatt az elektronikus kapcsolattartás aránytalan megterhelést jelent a számára.

A törvénymódosítás szerint a szakértővel történő elektronikus kommunikáció 2015. június 30-ig csak a törvényszékek első fokú hatáskörébe tartozó, 2013. január 1. napját követően indult polgári perekben alkalmazható, ha a szakértő vállalja az elektronikus kapcsolattartást és az erre szolgáló elérhetőségét az Országos Bírósági Hivatal részére megküldi.

A szakértőnek arról is értesítenie kell az Országos Bírósági Hivatalt, ha továbbiakban nem vállalja az elektronikus kapcsolattartást. 1952. évi III. törvény (Pp.) elektronikus kommunikációra vonatkozó szabályait a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyekben 2015. június 30. napjáig - a Pp. 386/U. § (1) bekezdése szerinti kivétellel - lehet választani.

A Pp. 386/U. § (1) bekezdése szerint 2014. január 1. napját követően a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított, a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben a beadványokat és azok mellékletét elektronikus úton kell benyújtani. A nem elektronikus úton benyújtott beadványban foglalt nyilatkozat hatálytalan.

Amikor kérhető a papíralapú kapcsolattartás

A jogi képviselő nélkül eljáró fél kérheti a papíralapú kapcsolattartásra való áttérést, de ehhez valószínűsítenie kell, hogy körülményeiben olyan változás állt be, ami miatt az elektronikus kapcsolattartás aránytalan megterhelést jelent a számára.

Eredetileg 2014-ben tervezték

Eredetileg 2014. július 1-jétől kellett volna a vállalkozásnak, vagy a jogi képviselővel eljáró félnek a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványát, okirati bizonyítékát kizárólag elektronikusan benyújtania a bírósághoz.

Forrás: MTI/Soós Lajos

Ezt a határidőt javasolta módosítani az alkotmányügyi bizottság 2015. július 1-jére. Az indoklás szerint ugyanis polgári perben 2013. január elsejétől volt lehetőség a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben az elektronikus kapcsolattartásra.

Ezzel a bíróság a cégeljárás mellett a polgári per területén is egyre több tapasztalatot szerez az elektronikus kommunikációval, ügyvitellel kapcsolatban, ez pedig alapvető feltétele annak, hogy az elektronikus út kötelezővé tételével ugrásszerűen megemelkedő ügyeket zökkenőmentesen tudja fogadni és kezelni. Ezért kezdeményezte a bizottság a határidő módosítását 2015. július elsejére.

Beadványok benyújtása, hivatalos iratok kézbesítése

Az Origó korábban megírta: a fél az elektronikus beadványáról előbb befogadás-visszaigazolást, majd a bíróságtól érkeztetési igazolást kap, illetve itt kap tájékoztatást az illetékfizetés módjáról is (Pp. 394/H. §). A bírósági irat érkezéséről a fél haladéktalanul, majd három nap elteltével ismét értesítést kap. A fél az iratot az iratra mutató internetes hivatkozás megnyitásával veheti át.

Ekkor elektronikus tértivevény jön létre, amit megkap a fél és a küldő bíróság is. Ha a fél a bírósági iratot az elektronikus kézbesítési tárhelyén való elhelyezést követő öt munkanapon belül nem veszi át, akkor azt ezt követő munkanapon az irat kézbesítettnek tekintendő.