A Budapesti Ügyvédi Kamara megújulását akarja az Ügyvédi Összefogás

Február 21-én tisztújító közgyűlést tart a Budapesti Ügyvédi Kamara, ahol megválasztják a szervezet elnökét, elnökhelyetteseit, harmincfős elnökséget, összesen 127 tisztségre lehet majd szavazni. A kamara jelenlegi vezetésével elégedetlen, Ügyvédi Összefogás néven már 2010-ben megalakult önszerveződő ügyvédi csoport szerint a kamara szervezete, belső szabályzata reformra szorul, és olyan XXI. századi szervezetet akarnak, amely érdemi, segítő szolgáltatást ad a tagok számára, hogy azok hatékonyabb, jobb jogi szolgáltatást tudjanak adni ügyfeleiknek. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke örül annak, hogy az Ügyvédi Összefogás többek közt éppen az ő 2006-os és 2010-es programjaiból vesz át fontos részeket, ám szerinte ez ma már kevés, a feladatok napjainkra kibővültek, praxis centrikusabbá váltak és a kamarának a napi munkában kell segítenie az ügyvédséget.

Dr. Járai Gábor, az Ügyvédi Összefogás eddigi elnökség testületi kisebbségében lévő tagja és mostani jelöltje az Origónak elmondta: a kamara vezetése az elmúlt négy évben lehetőségeitől elmaradva teljesített, ezért mindenki számára közzétették azt a programot, amely 12 pontban jelöli meg a megújulás irányait.

Így felelős, elszámoltatható kamarai vezetést akarnak, XXI. századi színvonalú szolgáltatást, a tagság adminisztrációs terheinek csökkentését, illetve az elkövetkezendő négy évben a tagdíj 20 százalékos csökkentését. Korszerű fegyelmi kódexet, egyértelmű etikai szabályozást, fiatalokat a kamarai vezetésbe, egyes összeférhetetlenségi korlátozások felszámolását, elektronikus szavazási rendszert, új ügyvédi piacokat és a meglévők hatékony védelmét is programpontjai közé tette az összefogás.

Az Ügyvédi Összefogás másképp képzelné el

Dr. Járai Gábor kiemelte: alapvető problémákat látnak a kamarai belső szabályozásban, a hitelességben, az átláthatóságban. Hiányolják a jelenlegi vezetéstől a stratégiai gondolkodást, és kommunikációs szakadékot látnak a vezetés, valamint a tagság között. A kamarai gazdálkodás átláthatóságát, a közvetlen tagi ellenőrzés szerepét, és az ellenőrző bizottság hatáskörét is növelni akarják.

A február 21.-i választások kapcsán jelezte, a tavaly létrehozott választási szabályzat a korábbi három, illetve kétnapos választást tíz órában korlátozta, vagyis az ötezer szavazó kollégának reggel nyolctól este hat óráig lesz ideje szavazni, pedig a 127 darab tisztségre történő lehetséges választás azt is jelenti, hogy több száz nevet kell elolvasni az ügyvédeknek, és ezzel minimum tíz percet kell tölteniük. A szavazás titkossága tehát azért is kétséges, mert a korábbi, több napos választások során is a folyosón, az ablakpárkányokon szavaztak az ügyvédek, mert nem győzték kivárni, hogy bejussanak a szavazófülkébe – mondta végezetül dr. Járai Gábor.

A jelenlegi vezetés álláspontja

Az Origó megkeresésére a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Réti László elmondta: az 1970-80 években az ügyvédi vezetők legfőbb feladata az volt, hogy megőrizzék az ügyvédek függetlenségét. A rendszerváltást követően meg kellett teremteni az ügyvédség szervezeti egységét és vissza kellett vezetni a piacgazdaságba. E feladatokat a kamarák akkori vezetése kitűnően megoldotta. Magát az ügyvédkedést azonban leginkább a piac, az ügyfélkör modernizálta.

Igaz, a kamara ezt is jóindulattal támogatta. Most a felgyorsult világ ügyvédi hétköznapjait kell könnyebbé tenni és egyidejűleg meg kell erősíteni – ha szükséges, meg is kell védeni – a kamara integritását, méltóságát.

Dr. Réti Lászlót először 2006-ban választották meg a BÜK elnökévé (másodszor 2010-ben), akkori programjában éppen a fent említettek okán egy XXI. századi, látható és szolgáltató kamara megteremtését tűzte ki célul. Ezt szolgálta az ügyvédjelölti képzés átszervezése, a továbbképzések gyakorítása, az ingyenes szolgáltatások bővítése, a rendszeres hírlevelek bevezetése. Az ügyvédséget a kikerülhetetlen elektronikus környezethez való felzárkózásban támogató, informatikailag fejlett kamarát kellett kialakítani.

Mára viszont az ügyvédek egzisztenciális és működési biztonságának megerősítése (nem csupán a 2008-ban kirobban gazdasági válság miatt) vált kiemelt céllá. A fővárosi ügyvédség 88 százaléka egyszemélyes praxisban végzi tevékenységét. A kollégák jelentős része fuldoklik a megtámadott piacok, az aláígért munkadíjak világában és a közvetlen előnyökkel nem járó adminisztratív terhek alatt. A korszerű ügyvédség modelljét ugyan erősítik az e-perek, az e-közigazgatás, ám az ezekben való részvétel is költséggel és rengeteg új tanulnivalóval jár.

Éppen ezért fontos az ügyvédek tudásanyaggal való ellátása, terheik könnyítése, vagy legalábbis kézzel fogható előnyökkel való ellentételezése. A reformoknak most e célokat kell szolgálniuk. Ezek első eredményei voltak tavaly az ügyvédeknek ingyen biztosított könyvek, az elektronikus jogszabály- és tudástár, amelyek nélkül a megváltozott jogszabályokat és bírói gyakorlatot nehéz lenne követni. Egy hete pedig csökkentették a tagdíjat és visszaszorították a 2008-as szintre.

Dr. Réti László szerint az elmúlt években a kamara sikeresen megvédte az ügyvédi titok áttörésére, vagy a védői jogok csorbítására tett kísérleteket. Örült annak, hogy az Ügyvédi Összefogás többek közt éppen az ő 2006-os és 2010-es programjaiból vesz át fontos részeket, ám szerinte ez ma már kevés. Mára a feladatok kibővültek, praxis centrikusabbá váltak. A napi munkában kell a kamarának segítenie. Ezek megoldását szolgálja például a törvény által 2015-től bevezetett, az ügyvédi iratok egy részét érintő – ám kellően az ügyvédség által még meg nem ismert – biztonsági matrica haszna.

Ez az ügyvédek javát szolgálja, de idő kell arra, hogy ezt a kar megismerje, megértse és az egyén is átlássa az ebből fakadó saját előnyeit. Ez az intézmény ugyanis gazdasági alapot teremt az anyagi terhek további kollektív csökkentésére, a korlátolt felelősség felé vivő, jobb ügyvédi felelősségbiztosításra, a tudástámogatások fenntartására. Annak jogügylet-biztonsági hozadéka pedig - nem utolsó sorban – erős lobbyérveket ad a kamarának a jogalkotó irányába, az újabb okirati piacok, munkalehetőségek meghódítása érdekében.