Bolti kiskereskedelmi különadó: az uniós döntés után a magyar bíróságon a sor

A nagy nyilvánosságot kapott Hervis-ügyben a héten az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott, és azt vizsgálta, hogy hátrányos megkülönböztetést tartalmaz-e külföldiekkel szemben a 2010-ben bevezetett és azóta már megszüntetett bolti kiskereskedelmi különadó. A döntés folytán jelenleg a magyar bíróságra várnak az érintettek, vajon, milyen következtetésekre juthat az ítélkező fórum – tudta meg az Origó a Jalsovszky Ügyvédi iroda szakértőjétől. 

A bíróság véleménye szerint a magyar jogszabály akkor ellentétes az EU alapszerződésének a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezésével, amennyiben a különadó legfelső adósávjába eső adóalanyok többnyire a Magyarországon kívüli székhellyel rendelkező társaságcsoportok magyar vállalkozásai. Annak megítélését, hogy ez a helyzet fennáll-e, az Európai Unió Bírósága az ügyet felterjesztő magyar bíróságra bízta – húzta alá dr. Jalsovszky Pál.

Az ügy tehát nem lefutott, és a magyar bíróság az Európai Unió Bíróságától egy egyértelmű iránymutatást kapott annak meghatározására, hogy mi alapján minősítse a kiskereskedelmi adót esetlegesen EU-jogba ütközőnek. Nyilvánvaló a kérdés: mi várható most és hatással lehet-e az ítélet más adóalanyokra vagy más adókra.

Milyen következtetésekre juthat a magyar bíróság?

Amennyiben a magyar bíróság azt találja, hogy a külföldi vállalatcsoportok nem túlreprezentáltak abban a körben, akiknek a legfelső, progresszív adókulccsal kell az adót megfizetniük, úgy előreláthatólag el fogja utasítani a Hervis keresetét. Amennyiben azonban ezzel ellentétes következtetésre jut, és megállapítja, hogy a kiskereskedelmi különadóról szóló törvény valóban ellentétes az EU-joggal, úgy el kell tekintenie a jogszabály diszkriminatív rendelkezéseinek alkalmazásától.

dr. Jalsovszky Pál Forrás: Jalsovszky Ügyvédi iroda

Ez egyrészt megvalósulhat úgy, hogy a diszkriminatív adót teljes egészében jogellenesnek tekinti és ítéletet hoz a Hervis által megfizetett teljes adóösszeg visszatérítéséről. Lehet azonban, hogy a bíróság a jogszabálynak csak az adóalap kapcsolt vállalkozások közötti összeadását és a progresszivitást előíró rendelkezéseit találja az Uniós joggal ellentétesnek és úgy állapítja meg a Hervis adóalapját, mintha a jogszabály ezeket a rendelkezéseket nem tartalmazná. Ekkor a Hervis valószínűleg a progresszivitás miatti többletadó visszatérítésére lesz jogosult.

Mi a helyzet a többi érintett adóalannyal?

Értelemszerűen a Hervis ügye más, hasonló helyzetben levő kiskereskedelmi vállalkozásokat is jelentősen érint. Dr. Jalsovszky Pál szerint nagyon fontos kérdés, hogy ők mire számíthatnak, kell-e most valamit tenniük?

Az adózás rendjének vonatkozó szabálya szerint amennyiben az Európai Unió Bírósága vagy a Kúria kimondja, hogy valamely jogszabály ellentétes az EU-joggal, akkor az érintett adózóknak 180 napos jogvesztő határidejük van a jogellenesnek minősített jogszabály alapján fizetett többletadójuk visszaigénylésére. Elkezdődött-e ez az időszak a kiskereskedelmi különadó tekintetében?

A válasz egyértelműen: nem, hiszen az Európai Unió Bíróságának ítélete nem mondta ki a kiskereskedelmi különadóról szóló jogszabály EU-joggal ellentétes voltát, hanem csak azt, hogy az az EU-joggal ellentétesnek bizonyulhat. Ezért az érintett vállalkozásoknak nincs most cselekvési kényszerük.

Az érintett adózók legjobb taktikája valószínűleg az, hogy a partvonalról figyelik, miként fog a magyar bíróság végső soron az ügyben dönteni. Amennyiben a magyar bíróság végül úgy dönt, hogy a kiskereskedelmi különadóról szóló törvény diszkriminatív, úgy az érintett adózóknak lesz jogi lehetőségük arra, hogy ennek tudatában az általuk megfizetett többletadót – adott esetben önellenőrzés és az azt követő egyedi bírósági eljárás keretében – visszaigényeljék. Elképzelhető, hogy egy ilyen esetben a jogalkotó általános érvénnyel fogja rendezni, hogy ki és milyen módon igényelheti vissza az EU joggal ellentétesen kivetett adót.

Érintettek lehetnek-e más adók?

Az Európai Bíróság döntése egyértelműen a kiskereskedelmi különadóról szól. Az tehát a többi különadó tekintetében nem bír relevanciával – hangsúlyozta a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

A kiskereskedelmi különadóhoz nagyon hasonló koncepcióban és logikával került azonban elfogadásra a helyiadó-törvénynek azon módosítása, amelyet a jogalkotó a kiskereskedelmi különadó felváltásának a szándékával vezetett be. A 2013 óta hatályban levő szabályozás szerint a vállalkozások a helyi iparűzési adó alapjából a beszerzett áruik ellenértékét csak fokozatosan csökkenő mértékben jogosultak levonni.

Ez a kiskereskedelmi különadóhoz hasonló adóteherhez vezetett ezen körbe tartozó vállalkozásoknál. Ráadásul a helyiadó-törvény szintén tartalmazza a kapcsolt vállalkozások adatainak összeszámítására, és az ezt is figyelembe vevő progresszív adóztatásra vonatkozó azon szabályokat, amelyek a Hervis-ítélet alapját képezik. Kifogásolható esetleg ez az adó is?

A válasz az, hogy teoretikusan igen. Figyelembe kell azonban venni, hogy a helyi adótörvény által érintett adózók köre lényegesen tágabb, mint akik a kiskereskedelmi adó hatálya alá esnek, ezért a magyar bíróság által a Hervis-perben végzett piacelemzés csak részben lehet releváns a helyi adóra. Másrészt a helyiadó-teher progresszivitása lényegesen mérsékeltebb a kiskereskedelmi különadó progresszivitásához képest. Emiatt a helyi adó egy fokkal biztosabb lábon áll, mint a kiskereskedelmi különadó – hangsúlyozta végezetül dr. Jalsovszky Pál.