Devizahiteles tengeri kígyó: minden szerződésben az ügyben eljáró bíró mérlegelhet

A Kúria jogegységi döntést hozott tavaly decemberben, az Európai Bíróság főtanácsnoka állásfoglalást tett közzé a napokban, várjuk az uniós bíróság döntését, amit követően a Kúriának ismét jogegységi döntést kell hozni, és majd ezt veszik majd figyelembe az adott ügyben eljáró bíróságok – egy mondatban így foglalható össze, hogy mi lesz a várható forgatókönyv a devizahiteles szerződések ezrei esetében. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Barcza Mihály szerint az uniós bírósági döntés az idén megszülethet, ám egy nagyon fontos dologgal mindenkinek számolni kell, a tartozások fent fognak állni, és a devizahitelesek a számukra legkedvezőbb forgatókönyv esetén is csak egy kis lélegzetvételnyi időhöz jutnak.

Az Origó számos esetben foglalkozott a tízezreket érintő devizahiteles szerződésekkel, tavaly decemberben a Kúria 39 fős jogegységi tanácsa azt mondta ki, hogy a deviza alapú hitel egy érvényes szerződési konstrukció, ám egyes esetekben lehetnek olyan körülmények, amelyek mégis a szerződés érvénytelenségét eredményezik. Ez a helyzet különösen akkor, ha egy szerződési kikötés tisztességtelen vagy jogszabályba ütközik.

A Kúria az árfolyamrés kérdésében az Európai Bírósághoz fordult. A Kásler Árpád és Káslerné Rábai Hajnalka kontra OTP Jelzálogbank Zrt. ügyet felülvizsgálati eljárásban elbíráló Kúria azt a kérdést tette fel az Európai Bíróságnak, hogy az a feltétel, amely a külföldi pénznemben meghatározott kölcsönszerződésre alkalmazandó átváltási árfolyamot határozza meg, a szerződés elsődleges tárgyának minősül-e, illetve a szolgáltatás minőség-ár aránya alá tartozónak tekinthető-e. Ha ugyanis igen, akkor a tisztességtelenség kérdése nem vizsgálható, ha a feltételek világosak és érthetők, vagyis, mikor tekinthető az ilyen feltétel olyannyira világosnak és érthetőnek, hogy a tisztességtelen jelleg az uniós irányelv alapján nem vizsgálható.

A magyar bíróság kiegészítő kérdése az volt, hogy abban az esetben, ha a szerződés a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető, a nemzeti bíróság jogosult-e azt módosítani vagy kiegészíteni.

A főtanácsnok véleménye

Nils Wahl főtanácsnok álláspontja szerint a kifejezetten külföldi pénznemben meghatározott szerződés esetén (mint amilyenről az alapügyben van szó), az alkalmazandó árfolyamokat meghatározó feltételek – a tőkeösszeg rendelkezésre bocsátására és a kamatfizetésre vonatkozó feltételekhez hasonlóan – a szerződés elsődleges tárgya alá tartoznak. A külföldi pénznemben meghatározott kölcsön mechanizmusához tartozó egyik alapvető elemnek minősülnek ugyanis, mivel hiányukban lehetetlenné válna a szerződés teljesítése.

Másodsorban, ami azt a kérdést illeti, hogy e feltételek világosak és érthetőek‑e, a főtanácsnok úgy vélte, hogy e kritérium vizsgálata nem korlátozódhat pusztán a feltételek megfogalmazására. Valamely szerződési feltétel világosságának és érthetőségének ugyanis lehetővé kell tennie a fogyasztó számára, hogy rendelkezzen azokkal az információkkal, amelyek segítségével módjában áll az adott szerződés megkötésének előnyeit és hátrányait, valamint az ügyletből számára fakadó kockázatokat megítélni. Így a fogyasztónak nem csak a kikötés tartalmát kell megértenie, hanem az ahhoz kapcsolódó kötelezettségeket és jogokat is.

Ami a szóban forgó kölcsönszerződést illeti, Wahl főtanácsnok úgy vélte, hogy a kölcsön folyósítására, illetve törlesztésére alkalmazandó átváltási árfolyamokra vonatkozó szerződéses kikötések világosan kifejezettnek tűnnek. Mindazonáltal úgy ítéli meg, hogy kétségek merülhetnek fel arra vonatkozóan, hogy a fogyasztónak módjában állt‑e megérteni, hogy a külföldi pénznem eladási árfolyama és ugyanezen pénznem vételi árfolyama között fennálló különbözetből eredően többletterhet viselhet. E tekintetben Wahl főtanácsnok úgy vélte, hogy a Kúriának kell erre a kérdésre válaszolnia a vitatott szerződés megkötésekor fennálló objektív elemek alapján.

Hogyan tovább?

Jelenleg tehát itt tart az ügy, vagyis, most meg kell várni az uniós bíróság döntését. Az Origó megkeresésére az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője: ez a döntés valószínűleg az idén megszületik, ám ez nem lehet megmondani, hogy az év melyik szakában, így például már tavasszal, vagy csupán 2014 második felében.

Ismert Nils Wahl állásfoglalása, indítványa és a gyakorlat alapján általában a bírói tanács utóbb sem helyezkedik más álláspontra. Ám az Oppenheim Ügyvédi Iroda praxisában már volt példa ennek az ellenkezőjére, amikor is a főtanácsnok véleményével ellentétes döntés született – figyelmeztetett dr. Barcza Mihály.

A Kúria 2013 decemberében egy lényegi döntést, mégpedig bölcs döntést hozott, amely szerint a devizahiteles szerződések érvényesek, nem uzsorás szerződések, és a hitelek mögött deviza áll. Azt a kérdést viszont nyitva hagyta, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tévő feltételek mikor felelnek meg az átláthatóság követelményének. Nils Wahl főtanácsnok az Európai Bíróság döntése előtt úgy foglalt állást, hogy vizsgálható a folyósítás és a törlesztéskori árfolyam különbsége.

Dr. Wellmann György a Kúria 2013. decemberi jogegységi döntését ismerteti Fotó: Mudra László - Origo

Vagyis, nem azt kell megnézni, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tévő feltételek érthetőek voltak-e, hanem azt, hogy az érintett azt felmérhette-e? Nem azért lesz tisztességtelen a kontraktus, mert az árfolyam jelentősen módosult, hanem azért lesz tisztességtelen, ha az egyedi eseteket megvizsgáló adott bíróság úgy fogja megítélni, hogy a szerződő fél nem mérhette fel a kockázatot.

A nagy kérdés, miképp, hogyan vizsgálhatja ezt a bíróság? Dr. Barcza Mihály kiemelte: a Legfelsőbb Bíróság 2012-ben kiadott egy hosszú listát, amelyben leírta, hogy milyen szempontokat tekint mérvadónak az adott klauzula kapcsán, ugyanakkor ez a lista túlságosan tág, nagyon nagy teret enged a különféle értelmezéseknek. Annyi már most látható, ezeket az ügyeket nem lehet egy kaptafára megítélni, ezt a nagy mennyiségű ügyet a bíróságok külön-külön fogják mérlegelni, tehát a bírói mérlegelés jogintézményén lesz a sor, miként erre egyébként a Kúria tavaly decemberi ominózus jogegységi döntése is rámutatott.

Ha döntés születik Luxemburgban

Ha megszületett az Európai Bíróság döntése, és például a főtanácsnok napokban megismert véleménye alapján döntenek, akkor Kúria annak megfelelően jogegységi határozatot hoz azzal kapcsolatban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás mikor felel meg az átláthatóság követelményének.

Utána a bíróságok egyedileg fogják megvizsgálni az ügyeket. Dr. Barcza Mihály végezetül rámutatott: a tartozások mindezen eseményektől függetlenül fent fognak állni, és a devizahitelesek a számukra optimális esetben is csupán kicsivel fognak kedvezőbb helyzetbe kerülni. Az esetleges kedvezőbb kamatmódosításokkal például, ám ezekkel is csak lélegzetvételnyi szünethez fognak jutni hitelfelvevők.