GFMT: hamarosan megérkezik a 'csepegtetett jutalék' (1. rész)

A termékek eladásából származó egyszeri „mesés” jutalék vonzereje megnövelte a gyors meggazdagodást kereső ügynökök számát, ezzel egyidejűleg az ügyfelek tényleges igényeiknek megfelelő konstrukció eladása helyett nemegyszer az ügynök számára magasabb jutalékkal kecsegtető biztosítási termékek értékesítésére került sor – hívták fel az Origó figyelmét egy jelentős gyakorlati problémára a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértői. Ezeket a káros jelenségeket a jogalkotó, a hitelközvetítőkkel ellentétben, nem külön kormányrendelettel, hanem a Bit. szabályainak kiegészítésével, az úgynevezett csepegtetett jutalék bevezetésével próbálja megszüntetni – mutattak rá két részből álló cikkünkben, amelynek első részét most olvashatják.

A pénzügyi felügyeleti hatóság régóta szorgalmazza a közvetítői jutalékrendszer egységes szabályozásának kialakítását a teljes (hitelintézeti, befektetési, biztosítási és pénztári) pénzügyi szektorban.

A szabályozás hiánya ugyanis a hatóság álláspontja szerint komoly visszaélésekre ad lehetőséget, illetve az ügyfelek valós érdekei helyett a közvetítők anyagi érdekei kerülnek előtérbe a pénzügyi termékek értékesítése során, a közvetítőkért (pontosabban az általuk értékesített szerződésekért) versenyző szolgáltatók pedig folyamatosan emelik a szerződés közvetítéséért fizetett jutalékot, nagy összegű jutalékelőlegeket fizetnek a hozzájuk átpártoló közvetítőknek.

Az egységes szabályozás azonban, melyre egyébként alkalmat kínált volna a közvetítői szerződések magánjogi szabályait is megújító új Polgári Törvénykönyv megszületése, eddig elmaradt, a Hpt. hitelközvetítőkre vonatkozó szabályainak átfogó módosításához kapcsolódóan kormányrendelet (az 109/2010. (IV. 9.) kormányrendelet a pénzügyi szolgáltatást közvetítő közvetítői díjáról) azonban már szabályozta az e közvetítők jutalékával kapcsolatos alapvető kérdéseket, ezen belül különösen korlátozva a részükre azonnal kifizethető szerzési jutalékot – húzták alá a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértői.

Alapvető problémák

A biztosítási szektorban a jutalékkal kapcsolatos problémák a megtakarítási jellegű (például a befektetési egységekhez kötött) életbiztosításoknál jelentkeztek a legszembetűnőbben: a termékek eladásából származó egyszeri „mesés” jutalék vonzereje megnövelte a gyors meggazdagodást kereső ügynökök számát, ezzel egyidejűleg az ügyfelek tényleges igényeiknek megfelelő konstrukció eladása helyett nemegyszer az ügynök számára magasabb jutalékkal kecsegtető biztosítási termékek értékesítésére került sor.

Ezeket a káros jelenségeket a jogalkotó, a hitelközvetítőkkel ellentétben, nem külön kormányrendelettel, hanem a Bit. szabályainak kiegészítésével, az úgynevezett csepegtetett jutalék bevezetésével próbálja megszüntetni. E kétrészes írásban a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértői azt vizsgálják, hogy milyen változások várhatók a biztosításközvetítői jutalékokra vonatkozó új szabályok bevezetésétől.

Részszabályozás vagy a jutalékszabályozás alapjainak lefektetése?

A biztosítási szektor közjogi szabályait a rendszerváltást követően rendező, 1995-ben megalkotott első biztosítási törvény még tartalmazott néhány közvetítői jutalékra vonatkozó szabályt. Az ezt 2003-ban felváltó, az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán született és a közösségi joggal való jogharmonizációt megteremtő új biztosítási törvényből (a továbbiakban: Bit.) azonban már teljességgel kimaradtak a jutalékra vonatkozó rendelkezések, alapvetően abból a megfontolásból, hogy közjogi-felügyeleti jogszabályban nem helyes, illetve célszerűtlen magánjogi szabályokat elhelyezni.

A közvetítői tevékenység egységes szabályozására irányuló felügyeleti elképzelés meghiúsulása és a hitelközvetítőkre vonatkozó jutalékszabályok megszületése után azonban a jogalkotó e tartózkodása oldódni kezdett és végül a Bit.-ben helyezte el a biztosításközvetítők jutalékára vonatkozóan általa szükségesnek tartott korlátozó szabályokat.

A csepegtetett jutalék szabályai kizárólag a megtakarítási jellegű (így például a befektetési egységhez kötött, azaz unit-linked biztosításokat) életbiztosításokat érintik. Ezért a Bit. új jutalékszabályai első ránézésre csak egyes részkérdéseket rendező „részszabályozásának” tűnhetnek. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a jutalékszabályokat bevezető módosításnak a jutalékcsalások megelőzése mellett a biztosításközvetítői jutalékra vonatkozó szabályozás alapjainak lefektetése is célja.

A módosítás ugyanis nem csak a megtakarítási jellegű életbiztosításokhoz kapcsolódóan, hanem általánosságban rögzíti a biztosítási jutalék, a jutalékjogosultság, valamint a jutalék visszafizetés (úgynevezett jutalék-visszaírás) fogalmát. A pénzügyi szektor egységes szabályozásának szellemében a jogalkotó e fogalmakat a hitelközvetítőkre vonatkozó jogszabályokkal összhangban, a biztosításközvetítői tevékenységre szabottan alakította ki. Ezért a biztosításközvetítőket érintő jutalékszabályozás több puszta részszabályozásnál.

(A Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértőivel, a közvetítői jutalékrendszer egységes szabályozásának kialakításáról szóló írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)