A Magyar Közlöny 2013. december 18-i számában jelent meg a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény. Ennek célja, hogy az ingatlanon, a lajstromozott ingókon (például: repülőgép, hajó) és a lajstromba vett jogokon (például: szabadalom, védjegy) kívül más, nem lajstromozott vagyontárgyakon alapított zálogjogokról is információt szerezhessen a nyilvánosság, és ez által azok elzálogosítását harmadik személyek is felismerhessék.
Az új törvényi koncepcióban a hitelbiztosítéki nyilvántartás hitelesen azt tanúsítja, hogy a nyilatkozatot tevő a nyilvántartásban rögzített időpontban és tartalommal hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett. A zálogjogi nyilvántartás és a Ptk. által bevezetett hitelbiztosítéki nyilvántartás között tehát az egyik legfontosabb különbség a nyilvántartás vezetésének módjában van.
Míg a zálogjogi nyilvántartást a közjegyzők vezetik, vagyis az abba való bejegyzés közjegyzői közreműködéssel történik, addig a hitelbiztosítéki nyilvántartásba az érintett felek (vagy törvényes képviselőik) egy internetes felületen, elektronikusan tett nyilatkozataik által maguk jegyzik be a zálogjogot.
A Polgári Törvénykönyv alapján nemcsak a zálogjog, hanem a tulajdonjog-fenntartással történő eladás, a lízingszerződés és a faktoring szerződés megkötése is bekerül a nyilvántartásba. A zálogkötelezett (vevő, adós, lízingbevevő) személye szerint nyilvántartott adatokba – kivéve az érintett magánszemély anyja nevét és a lakcímadatot – a hitelbiztosítéki rendszer erre szolgáló internetes felületén bárki, azonosítás nélkül, ingyenesen betekinthet a zálogkötelezett bizonyos adatainak megadásával.
Számos közhiteles nyilvántartást vezetnek
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi irodájának vezetője az Origónak elmondta: a kamara természetesen örült volna annak, ha a törvény decembernél előbb jelenik meg, és hasonlóképpen örömmel tanulmányozná már a végrehajtási rendeleteket is, ám ez a jogalkotó hatásköre, akinek a leterheltségét a kamara megérti.
Emlékeztetett továbbá arra, a MOKK számos közhiteles elektronikus nyilvántartást vezet, így többek között a zálogjogi nyilvántartást, a végrendeletek országos nyilvántartását, az élettársi nyilatkozatok nyilvántartását, valamint szintén március 15-től a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartását is.
A közjegyzők kezelik az elmúlt évek egyik sikertörténetének számító fizetési meghagyások rendszerét, évente többszázezer fizetési meghagyást bocsátanak ki, a rendszer mégis megbízhatóan és pontosan működik. Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf hangsúlyozta: a fizetési meghagyásokról szóló végrehajtási rendeletek is csak a vonatkozó törvény hatálybalépése előtt két-három héttel korábban jelentek meg, az elektronikus rendszer mégis elindult. Emlékeztetett: a gépjárművek zálogjogi nyilvántartása kapcsán évekkel ezelőtt hasonló nyilatkozatok jelentek meg, miszerint a rendszer nem fog elindulni, ráadásul hosszadalmas, költséges lesz, ám ezen aggályok végül alaptalannak bizonyultak.
Nem kötelező közjegyzőhöz menni
A törvény arról is rendelkezik, hogy a Lízingszövetség állításaival ellentétben nem lesz kötelező a közjegyző igénybevétele. Az új hitelbiztosítéki nyilvántartásba nem a közjegyzők, hanem a zálogszerződés érintettjei jegyeznék be a zálogjogot, ezzel összefüggésben elektronikus aláírást és ügyvédi segítséget is igénybe vehetnek.