Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint a 2008 és 2012 közötti öt évben összesen 15,6 milliárd forint bírság és egyéb jellegű bevétel folyt be a nemzetgazdasági számlára – idézte fel a jelentést elöljáróban a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője, aki az ÁSZ vizsgálódás időszakának egy részében a Versenytanács elnöki posztját töltötte be.
A szakértő szerint szerint akárhogy is fogalmazzuk meg a versenyjogi szankcionálás célját – büntetés, elrettentés, nevelés, vagy éppen a verseny rendjét védő közigazgatási szabályok fenntartása –, a szankciók nyomán a jogsértések visszaszorulását várjuk a gazdasági életben.
Az a szankció, amelyik ezt jobban, gyorsabban éri el, hatékonyabb a többinél. Az utóbbi évtizedre jellemző erőteljes szankcionálás ellenére nem lehet azt mondani, hogy a kartellek és más versenyjogi jogsértések visszaszorultak volna. A magasabb bírságok hatását azért nem lehet egyértelműen kimutatni, mert nem tudjuk, hogy összesen hány, napvilágot nem látott jogsértés létezik. Az kétségtelen viszont, hogy az utóbbi években a korábban többször megbírságolt útépítő cégek már nem szerepelnek eljárás alá vontként, ami mutathatja a milliárdos bírságok nevelő hatását.
A gyakorlatot a Kúria is jóváhagyta
A GVH közzétett bírságközleményei a maguk módján kiemelten kezelik a visszaesőket. Megtévesztő reklámoknál a bírság összegét a GVH a korábbi jogsértés(ek) súlyosságával, számával arányosan növeli meg. Aki harmadszor sért jogot, az a számított bírság háromszorosát is megkaphatja. E gyakorlatot a Kúria is jóváhagyta, feltéve, amennyiben lényegében azonos típusú jogsértésekről van szó – hangsúlyozta Dr. Tóth Tihamér.
Az antitröszt bírságközlemény szintén alkalmazza e szorzót. Ha a korábbi és az új magatartás, annak tényállása, valamint az értékelt körülmények jelentős mértékű azonosságot mutatnak, a számított bírság összege ismétlődésenként 100 százalékkal emelkedik. Harmadik, jelentős azonosságot mutató megismételt magatartás esetén tehát a bírság az alapösszeg háromszorosára emelkedik. Egyéb esetekben a bírság alacsonyabb, az azonosság mértékéhez igazodó mértékben emelkedhet.
A közlemény szerinti ismétlődő jogsértés
A közlemény szerint ismétlődő jogsértésnek minősül, ha az adott magatartás célja, vagy hatása lényegében megegyezik a korábbi jogsértő magatartáséval. Például, amikor egy vállalkozás többször vesz részt piacfelosztó megállapodásban, vagy egy erőfölényben lévő vállalkozás a saját piacára történő belépés megakadályozásával igyekszik korlátozni a versenyt, és ennek eléréséhez először versenykorlátozó árukapcsolást, később pedig ugyanezt célzó vagy eredményező diszkriminatív üzleti gyakorlatot folytat.
Fontos szigorítás, hogy az ismétlődés akkor is megállapítható, ha a korábbi jogsértő magatartást a jogelőd, vagy a vállalkozás-csoport egy másik tagja tanúsította. A GVH közleménye figyelmeztet, hogy az ismétlődést akkor is megállapíthatja, ha a kezdeményezett jogorvoslati eljárásban még nem született jogerős ítélet.
A következő lépcső: a személyes felelősség
Amennyiben egy jogsértésfajta gyakran ismétlődik, el lehet gondolkozni a szankciópolitika átalakításán. A milliárdos kartellbírságok hazai viszonylatban soknak tűnnek, de sok más európai versenyhivatal alkalmaz ennél magasabb bírságmértékeket. Félő azonban, hogy a mind magasabb bírságok célt tévesztenek, s nem a jogsértésben személyesen részt vevő személyeket érik el, hanem az arról legtöbbször mit sem tudó tulajdonosokat, vagy éppen a vállalkozás fogyasztóit sújtják közvetett módon.
Az utóbbi évtizedek Amerikából importált tendenciája, hogy egyre több országban kriminalizálják például a kartellezést. Az árakat egyeztető, piacokat felosztó vállalkozások vezetői a versenyjogi bírság mellett személyesen is felelnek. Az USA-ban a napi rutinhoz tartozik a kartellező üzletemberek néhány éves – végrehajtandó – börtönbüntetése.
Hazánkban is bűncselekmény néhány éve a közbeszerzési eljárásban megvalósított kartell. Ez is jó példája azonban annak, hogy a bűnügyi szervek által nem működtetett, széles társadalmi támogatottságot nem élvező tilalmak nem sokkal teszik tisztábbá a versenyt. Bizonyos fogyasztói megtévesztéses esetekben is szóba jön, továbbá időről-időre a büntetőjogi szankciók alkalmazása.
Aki többedszerre él vissza a kiszolgáltatott fogyasztók bizalmával, különösen egészéggel kapcsolatos megtévesztő állításokat alkalmazva, lehet, hogy nem bírsággal, hanem szabadságvesztéssel kellene, hogy bűnhődjön. Ehhez nem szükséges egyébként átírni a nemrég megújított büntetőjogi kódexet, elég csak felébreszteni a csipkerózsika álmot alvó fogyasztók megtévesztése tényállást – emelte ki a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője.
Az első lépés a fokozatosság jegyében
Nem biztos azonban, hogy egyből a büntetőjog teljes szigorával kell lecsapni a versenyt visszaeső módon veszélyeztető üzletemberekre. Első lépésként, a fokozatosság jegyében elég lehet a személyes felelősség alapjait megteremteni. Németországban például szabálysértési eljárás keretében a kartellezők cégvezetőit is bírsággal sújtja a bonni versenyhivatal. Angliában nagy népszerűségnek örvend a vezető tisztségtől való többéves eltiltás.
Amennyiben a jogalkotó úgy látja, hogy a szervezetekre kiszabott, törvény által limitált összegű bírság nem tart vissza a jogsértéstől, érdemesebb előbb ebbe az irányba elindulni. Továbbgondolást igényel az is, hogy az új Ptk. vezető tisztségviselőre vonatkozó kártérítési szabályai nem jelentenek-e majd kellő visszatartó erőt – mutatott rá végezetül Dr. Tóth Tihamér.