Bán, S. Szabó & Partners: így változtatja meg az új Ptk. a kft-ék életét (2. rész)

A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértőinek segítségével összefoglaljuk azokat a változásokat, amelyek március 15-től érintik a korlátolt felelősségű társaságok mindennapjait. Az új polgári kódex magába foglalja a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseket is, amit korábban külön társasági törvény, a 2006. évi IV. törvény (Gt.) tartalmazott. A kétrészes írás második részét most olvashatja, az első rész itt érhető el.

Az új Ptk. szerint az ügyvezetési tevékenység kapcsán a társaságnak okozott kárért az ügyvezető a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint felel a társasággal szemben. Tekintettel arra, hogy az új Ptk. elfogadásával megváltoznak a szerződésszegésért való felelősség szabályai, ez érinti a vezető tisztségviselők felelősségét is.

Az új Ptk. szerint az ügyvezető akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Ahhoz, hogy mentesülhessen a szerződésszegő a felelősség alól, ezeknek a feltételeknek együttesen kell fennállnia, és mindegyik fenn álltát a szerződésszegőnek kell bizonyítania.

A vezető tisztségviselő utasíthatósága

Egyszemélyes társaságok esetében az új Ptk. szerint is változatlanul érvényes az a szabály, hogy az egyszemélyi tulajdonos utasítást adhat az ügyvezetésnek. A Gt. jelenlegi szabályai szerint ebben az esetben az ügyvezető mentesül az intézkedéssel járó felelősség alól, hiszen nem független tisztségviselőként járt el, hanem tulajdonosi utasításra.

Az új Ptk. nem ad automatikus felmentést a felelősség alól abban az esetben, ha az ügyvezető a tulajdonos utasítása szerint jár el. Amennyiben azonban a tulajdonos az ügyvezetőnek célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, akkor a vezető tisztségviselő köteles erre felhívni a figyelmét.

Ha ennek ellenére fenntartja az utasítást az egyszemélyi tulajdonos, akkor az ügyvezető ezt végrehajthatja és mentesül a felelősség alól. Köteles megtagadni az ügyvezető az utasítás végrehajtását, ha az jogszabályt vagy hatósági határozatot sért vagy más személyét vagy vagyonát veszélyezteti – mutattak rá a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.

Felmentvény

Ahogyan a Gt., úgy az új Ptk. is rendelkezik a felmentvény adásának lehetőségéről. Ez egy taggyűlési határozat, amely elfogadja, illetve jóváhagyja az ügyvezető előző üzleti évben végzett tevékenységét. Felmentvény birtokában az ügyvezető mentesül a társasággal szemben fennálló felelősség alól. Új szabály, hogy felmentvényt akkor is lehet adni, ha a társasági szerződés vagy alapító okirat nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést.

Szintén újdonság, hogy a társaságtól megváló ügyvezető üzleti év közben is kérheti felmentvény kiadását. A felmentvény ellenére is felel viszont a társaságnak a vezető tisztségviselő, ha kiderül, hogy a felmentvény adásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak.

A vezető tisztségviselő szerződéses jogviszonya

Az ügyvezetők tevékenységüket munkaviszonyban vagy polgári jogi megbízási jogviszonyban látják el. Az Új Ptk. kimondja, hogy ezt a szerződést az ügyvezető és a társaság köti meg. Így tanácsos ellenőrizni, hogy ezek az ügyvezetői szerződések írásba vannak-e foglalva és az előzőekben említett felelősségi szabályokkal összhangban vannak-e.

Összeférhetetlenség

Az ügyvezetők – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – nem szerezhetnek társasági részesedést, és nem lehetnek vezető tisztségviselők olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben ügyvezető. Ha az ügyvezető új vezető tisztségviselői megbízatást fogad el, a tisztség elfogadásától számított 15 napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelő bizottsági tag.

Forrás: iroda.hu

Az ügyvezető és hozzátartozója – a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével – nem köthet saját nevében vagy saját javára a társaság főtevékenységi körébe tartozó szerződéseket – húzták alá a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.

Több ügyvezető

Több ügyvezető esetén az ügyvezetők mindegyike önállóan jár el. (Ez azonban nem azonos a cégjegyzési jogosultsággal.) Azonban egy új szabály szerint bármelyik ügyvezető a másik ügyvezető tervezett vagy már megtett intézkedése ellen tiltakozhat. A tervezett intézkedés – a halaszthatatlan intézkedés kivételével – mindaddig nem tehető meg, amíg arról a tagok nem határoznak.

Cégvezető

A tag továbbra is jogosult egy vagy több cégvezetőt kijelölni, akik a társaság munkavállalói. és akik az ügyvezető rendelkezései alapján irányítják a társaság folyamatos működését. Amennyiben a társaságnak telephelyei vagy fióktelepei vannak, ezek élére is ki lehet cégvezetőt nevezni, mint az adott telephely vagy fióktelep vezetőjét.

Felügyelő bizottság

A felügyelő bizottság létrehozása kötelező, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a 200 főt meghaladja. A tagok azonban egyéb esetben is létrehozhatnak felügyelő bizottságot annak érdekében, hogy az ügyvezetés tevékenységét ellenőrizzék.

Könyvvizsgáló

A könyvvizsgálót a társaság legfőbb szerve jelöli ki határozott időtartamra, de legfeljebb öt évre. Új rendelkezésként a könyvvizsgáló megbízatásának időtartama nem lehet rövidebb, mint a legfőbb szerv által megválasztástól a következő beszámolót elfogadó ülésig terjedő időszak. Ez azt jelenti, hogy a könyvvizsgáló mandátuma az üzleti év lezárását követő ötödik hónap végéig (a naptári évvel megegyező üzleti év esetén május 31-ig) kell, hogy szóljon, mert ez a határideje az éves beszámoló elfogadásának és a nyereség felosztásról szóló határozat meghozatalának.

A könyvvizsgálóval a megbízási szerződést az ügyvezetés a kijelölést vagy megválasztást követő 90 napon belül köti meg. A tagi határozatnak tartalmaznia kell a könyvvizsgálói szerződés feltételeit és a könyvvizsgáló díjazását is.

A könyvvizsgáló nem nyújthat a gazdasági társaság részére olyan szolgáltatást és nem alakíthat ki olyan együttműködést az ügyvezetéssel, amely a könyvvizsgálói feladatának független és tárgyilagos ellátását veszélyezteti. Ez azt jelenti, hogy bármely olyan szerződés megkötése a könyvvizsgálóval, amely a könyvvizsgálói feladatokon túlra mutat, problémás lehet.

Osztalékfizetés

A társaság fennállása alatt a társaság a tag részére csak a törzstőke leszállításával, vagy a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet osztalék címén – hangsúlyozták a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.

Nem kerülhet sor osztalékfizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. Az új szabályok szerint az ügyvezetőnek már nem kell a cégbíróságnak nyilatkozatot benyújtania az osztalékfizetés előfeltételeinek megvalósulásáról.

Az éves beszámoló elfogadását megelőzően osztalékelőleg akkor fizethető, ha a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék kifizetéséhez szükséges fedezettel. További szabályok, hogy kifizetés nem haladja meg az utolsó éves beszámoló szerinti üzleti könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét, és társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

A társaság veszteségei

Az ügyvezető késedelem nélkül köteles a tagot tájékoztatni és döntéshozatalt kezdeményezni, ha a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke törvényben meghatározott minimum összege alá (3 millió forint) alá csökkent.

Kötelező a tájékoztatás akkor is, ha a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette, vagy ha a vagyona a tartozásait nem fedezi. A tagoknak határozatot kell hozniuk a társaság részére szükséges tőke biztosításáról. A határozatot 3 hónapon belül végre kell hajtani – mondták végezetül a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.