Cégek és cégvezetők büntetőjogi felelőssége: az adatvédelemtől a sérelemdíjig (1. rész)

A polgári jog az új Polgári törvénykönyv hatálybalépésével büntető szemléletű, nem a bekövetkezett vagyoni hátrány mértéke, hanem magára a sérelem okozására koncentráló szemléletet követ – hívta fel az Origó figyelmét a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Somos Zoltán a kétrészes írásban arra is rámutat, bizonyos bűncselekményeknek immáron akár kizárólagosan cégek is lehetnek elkövetői és az azokat sújtó, esetenként gigantikus méretű pénzbüntetés visszatartó erejű lehet. A kétrészes írás első részét most olvashatja.

Úgy tűnik, a büntető jog és a polgári jog határai bizonyos értelemben elmosódni látszanak – fejtette ki elöljáróban a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője. A büntető jog a természetes személyek büntetőjogi felelősségét 2004 májusától (ekkor lépett hatályba a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről is szóló 2001.évi CIV. törvény) fokozatosan a jogi személyek, a cégek önálló büntetőjogi felelőssége irányába mozdította el.

A polgári jog az új Polgári törvénykönyv hatálybalépésével büntető szemléletű, nem a bekövetkezett vagyoni hátrány mértéke, hanem magára a sérelem okozására koncentráló szemléletet követ. Mivel bizonyos bűncselekményeknek immáron akár kizárólagosan cégek is lehetnek elkövetői (és természetesen elszenvedői is), az azokat sújtó akár gigantikus méretű pénzbüntetés éppúgy visszatartó erejű lehet, mint az azt követő, vagy azzal éppen párhuzamosan folyó polgári perben követelt sérelmen alapuló és a bizonyítást meglehetősen megkönnyítő sérelemdíj.

A cégek ilyen formájú „sokba kerülő” megszüntetését is esetlegesen maga után vonó büntetőjogi intézkedés pedig sok esetben valóságos alternatívájaként szolgálhat az „inkább leülöm, mint fizessek” szlogennek. A fizetés ugyanis duplán is bekövetkezhet: súlyos pénzbüntetés és sérelemdíj formájában is. Dr. Somos Zoltán szerint érdemes megvizsgálni, hogy pontosan miről is van szó.

Újszerű megközelítést hozott

A 2001. évi CIV. törvény először teremtette meg, számos európai mintához hasonlóan, a cégek büntetőjogi felelősségre vonásának lehetőségét. Az indok már akkor érthető volt. Az ezredforduló környékéig az általános felfogás szerint a büntetőjogi felelősség egyéni felelősség, bűncselekményt csak természetesen személy követhet el. A nemzetközi egyezmények és az Európai Unió jogi aktusai azonban ekkor már más irányba mutattak.

Néhány példa: az OECD által Bulgáriával, Szlovákiával és számos dél-amerikai állammal kötött 1997-ben elfogadott külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló Párizsi Egyezmény; 2000-ben az ENSZ Határokon Átnyúló Szervezett Bűnözés Elleni Egyezménye.

Éppen az általános elv érvényesülése miatt szabályozza külön törvény az egyébként büntetőjogi intézkedéseken alapuló ugyanakkor jogi személyre vonatkozó büntetőjogi és egyben büntető eljárási elemekkel is vegyített jogi személy (azaz a cégek) büntetőjogi felelősségét.

Az eljárás egészen 2013 júliusáig többnyire a természetes személyekkel szemben folyt és nem a jogi személyekkel szemben, így azzal szemben nyomozás elrendelésének, megszüntetésének, vádemelésnek nem lehetett helye. Így ha a gyanúsított természetes személlyel szemben például bizonyítottság hiányában a büntető eljárást megszüntették, az automatikusan vonatkozott a jogi személyre is (kivételt képezett ez alól az elkövető halála, vagy kóros elmeállapota, mely esetben a jogi személlyel szemben külön is el lehetett járni.)

A joggyakorlat is leginkább ezt a szemléletet követte, az esetek túlnyomó többségében a jogi személy (cég) büntetőjogi felelőssége osztotta a természetes személy büntetőjogi felelősségének sorsát – hangsúlyozta a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője.

A büntetőeljárás akkor is lefolytatható a céggel szemben

A jelenlegi, 2013 júliusa óta tartó helyzet egészen más. Ha a nyomozást ugyanis például ismeretlen személlyel szemben rendelik el, azonban a büntetőeljárás során végül mégsem sikerül senkit meggyanúsítani, vagy ha a gyanúsítás ugyan megtörténik, de nem sikerül bizonyítani, hogy azt az azzal meggyanúsított személy követte el, a büntetőeljárás minden aggály nélkül lefolytatható önmagában a jogi személlyel (céggel) szemben is.

dr. Somos Zoltán, a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Jádi Németh Ügyvédi Iroda

Akkor is lefolytatható a jogi személy elleni büntetőeljárás, ha fellelhető ugyan az elkövető személye, de az külföldön tartózkodik vagy éppen súlyosan beteg, esetleg elmebeteggé vált, vagy ha meghal, kényszerítették vagy fenyegették a bűncselekmény elkövetését illetően, vagy éppen tevékeny megbánó magatartást tanúsított.

A tevékeny megbánás azt jelenti, hogy bizonyos, a Btk. által nevesített bűncselekmény kategóriák esetén, ha a gyanúsított beismeri a bűncselekmény elkövetését, valamint jóváteszi a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet, nem büntethető, vagy a büntetés akár korlátlanul enyhíthető.

Természetesen ezen intézmény alkalmazásának csak a hatóság engedélyével és a vádemelés megtörténtéig, maximálisan 5 évi szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények esetén van helye úgynevezett közvetítői eljárás keretében.

Egy érdekes kérdés

Dr. Somos Zoltán szerint az utóbbi egy érdekes kérdést vet fel: adott esetben magánszemélyként fizet egy bizonyos mértékű jóvátételt (akár polgári perben sérelemdíjat is önmagában a bekövetkezett sérelem miatt), ugyanakkor cége annak önálló büntetőjogi felelőssége okán esetlegesen ezen összeg hatványozottan sokszorosát fizetheti.

Ezért pedig az új Ptk. szerint a cégek korlátlan anyagi felelősségéből következően magánvagyonával is köteles helytállni. Persze, ha van az illetőnek fellelhető magánvagyona. Ez kitűnő alapot adhat újabb adó és vagyonosodási vizsgálatok lefolytatására és végső soron saját temetési költségeinek meglehetősen előre történő biztosítására, hiszen ettől kezdve minden bevételi forrását mikroszkopikus gondossággal fogják ellenőrizni.

(A Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértőjével, dr. Somos Zoltánnal készült írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)