A véleménynyilvánítás szabadságának korlátját jelentő gyűlöletbeszéd célja, hogy a kirívó jogsértések kerüljenek szankcionálásra.
A jogszabály értelmében a közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő, vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén, a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni.
Bár a jogszabály nem határozza meg a közösség fogalmát, azonban hangsúlyozni kell, hogy a közösség nem csak nemzeti, vagy vallási kisebbségeket jelent – hangsúlyozta a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
A kereteket a bírói gyakorlat fogja kialakítani
A rendelkezésből megállapítható, hogy a kritika bizonyos szintjét a közösségeknek is tűrniük kell, csak a súlyosan sértő, vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén jogosult a közösség tagja igényt érvényesíteni.
Ennek kereteit majd a bírói gyakorlat fogja kialakítani, ahogy a büntetőjogban ismert nagy nyilvánosság fogalmát is a bírósági ítéletek fogják tartalommal megtölteni. A korlátokra azért van szükség, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága ne szenvedjen indokolatlan sérelmet és korlátozást.
A sérelem díj lényeges különbségei
A személyiségi jogok megsértésének körében érdemes kiemelni a nem vagyoni kártérítés helyett bevezetett sérelemdíjat – mutatott rá dr. Kapetz Mónika. Lényegi különbség a korábbiakhoz képest, hogy a sérelemdíj esetén az igényt érvényesítőnek elegendő lesz a jogsértés tényét bizonyítania, további hátrány bizonyítása nem szükséges, így könnyebbé válik a követelés érvényesítése.
Ugyanakkor a sérelemdíj mértékének megállapításához releváns tényeket továbbra is az igényt érvényesítőnek kell bizonyítania. A sérelemdíjnak valós elégtételt kell nyújtania a személyiségi jogsértéssel okozott hátrány kielégítésére, ugyanakkor alkalmasnak kell lennie a jogsértés szankcionálására is, így mértékét a bíróság az eset körülményeire, például a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, figyelemmel fogja megállapítani.
A személyiségi jogsértés szankcióira vonatkozó rendelkezéseket a hatálybalépést követően történt jogsértésekre kell alkalmazni. Folyamatos jogsértő magatartás esetén akkor is a régi Ptk. szabályait kell alkalmazni, ha a jogsértő magatartás az új polgári kódex hatálybalépését követően kerül befejezésre – hangsúlyozta végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.