Példátlan lépés: veszélyeztetik-e a domainnevek a védjegyjogosultak jogait?

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A sajtóban nemrég jelent meg az a hír, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezete a WIPO aggodalmát fejezte ki, mert a felsőbb szintű domainnevek olyan - az internet történetében példátlan lépésként - nagyszámú bővítésére kerül sor, mely a védjegyekhez fűződő jogérvényesítési kérdéseket nehezítik, illetőleg a védjegyhez kapcsolódó kizárólagos jogokat veszélyeztetik. Az Origó megkeresésére a szellemi tulajdonnal összefüggő jogi kérdések hazai szakértője, az SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák elnöke elmondta: az új felsőszintű domainek nagyszámú növekedése újabb költségterhet ró a védjegyjogosultakra, mely elrettentheti őket a folyamatos fellépéstől.

A domainnevekről köztudott, hogy az interneten kereső személyek ezzel azonosítják be az adott áruk és szolgáltatásokat nyújtó személyeket, azaz a kereskedelmi forgalomban a domain lényegében az on-line kereséshez elengedhetetlenül szükséges egyedi azonosító – ismertette elöljáróban dr. Szamosi Katalin.

A legfelsőbb szintű domainek alapvetően két nagy csoportba oszthatók, nemzetközi fő-domainek és nemzeti domainekre. A nemzetközi fő-domainek Tld-k közé tartozik a közismert .com, a .net, vagy a .org, melyekkel a keresők rögtön azonosítani tudják, hogy kereskedelmi tevékenységet, vagy éppen egy szervezetet jelöltek a domain névvel.

Példátlan lépés az internet történetében

Az ICANN, mely egy nonprofit részvénytársaság, mely 1998 óta lát el internettel kapcsolatos feladatokat. 2015 végére önállóvá válik és megszabadul az Amerikai Egyesült Államok hivatalos adminisztrációjától, mely új kihívást fog jelenteni az internet-társadalom számára. Mindenesetre máris olyan lépésre szánták el magukat, mely példátlan az internet történetében, nevezetesen, hogy 160 új gtld bevezetését hagyta jóvá.

Ez és még továbbiakban is várható új, számos felsőszintű domain végződések bevezetése miatt a WIPO főigazgatója Francis Gary úr is kifejezte aggodalmát, mely szerint a védjegyjogosultakat a domainok ilyen nagyarányú bővítése a védjegyeik megőrzése érdekében tett lépések további vitelétől meg fogja fosztani.

A jogosultak elriasztása a fellépéstől

Mi is a probléma azzal, hogy a felsőszintű domainnevek ilyen fokú bővítése következett be, illetőleg mi várható még a továbbiakban? – tette fel a kérdést az SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértője.

A védjegyjogosultak védjegyeik domainként történő használatát a világon mindenütt megtilthatják, hogy ha a domain összetéveszthetőségig hasonló a jogvédelem alatt álló áru vagy szolgáltatás védjegyével.

A védjegybitorlási tényállás ugyanis nem különbözik pusztán attól a ténytől, hogy a való világban, vagy pedig interneten használta valaki jogszerűtlenül, azaz a védjegyjogosult engedélye nélkül annak lajstromozott védjegyét.

Nem véletlen, hogy a domainnevekkel kapcsolatos jogviták száma az utóbbi időben jelentősen megnőtt. Igaz, hogy a legtöbb ügy nem a Bíróságokon, hanem az un. adminisztratív fórumokon dől el, hiszen egy egyszerű domain-eljárási procedúrával a védjegyjogosultak sokkal hathatósabban fel tudnak lépni a jogsértőkkel szemben.

Dr. Szamosi Katalin, az SBGK Ügyvédi és Szabadalmi Irodák szakértője Forrás: SBGK Ügyvédi és Szabadalmi Irodák

A már korábban említett WIPO-n kívül a .eu domain alatti jogvitákat a prágai székhelyű döntnökök, míg az USA legnagyobb domain-vitákat kezelő szervezete a National Arbitration Fórum havi 40-50 ügyet is elbírál. Ezért törekszenek ezek a szervezetek minél egyszerűbb és minél költséghatékonyabb szabályozatok alkotására, hogy ne riadjanak vissza a védjegyjogosultak a jogszerűtlen domainok elleni fellépéstől – emelte ki dr. Szamosi Katalin.

Kárt okoznak és megtévesztik a fogyasztókat

Természetesen a domainnal elkövetett védjegybitorlások bírósági hatáskörbe tartoznak akkor, ha a védjegyjogosult egyéb jogkövetkezményeket is kíván érvényesíteni, nem csak a domain törlését, vagy átruházását.

Ezek az adminisztratív fórumok ugyanis nem jogosultak a jogsértőkkel szemben semmilyen anyagi marasztalásra, kizárólag a rosszhiszeműen bejelentett és használt domaint törlik, vagy a védjegyjogosult kérésére átruházzák az ő javára.

Az internetszolgáltatók által foganatosított domain-bejegyzések, ha azok harmadik személy jogát sértik, nem maradhatnak a bejelentő nevén, mert ezzel a jogosultaknak kárt okoznak, és a fogyasztókat megtévesztik – hangsúlyozta az SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértője.

Az új felsőszintű domainek nagyszámú növekedése újabb költségterhet ró a védjegyjogosultakra, mely elrettentheti őket a folyamatos fellépéstől. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy olyan egyszerűsített, olcsó döntőbíráskodás alakuljon ki, melynek segítségével a védjegyjogosultak meg tudják védeni szellemi tulajdonukat – mutatott rá végezetül dr. Szamosi Katalin.