A sérelemdíj az új Polgári törvénykönyv nagy újdonsága

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint a sérelemdíj fogalmát a korábbi Polgári Törvénykönyv nem tartalmazta, ez a jogintézmény kifejezetten az új kódex szüleménye. Dr. Burján Zsuzsanna rámutatott: a bizonyítás a károsult számára kedvezőbb a korábbi szabályokhoz képest, ugyanis, ha a bizonyítja a személyiségi jogának megsértését, akkor már nem szükséges azt is bizonyítania, hogy őt a jogsértés tényén kívül további sérelem, azaz, kár érte.

A sérelemdíj fogalmát a korábbi Polgári Törvénykönyv nem tartalmazta. Ez a jogintézmény kifejezetten az új kódex szüleménye. Alapvetően a korábbi nem vagyoni kártérítési igények helyébe lép, és az úgynevezett személyiségi jogok megsértése esetén alkalmazható, mint jogkövetkezmény.

A személységi jogok megsértését jelenti különösen – hogy csak néhány példát említsünk - a becsület, jó hírnév, a magántitokhoz való jog, a személyes adatok, vagy a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése, illetve a személy hátrányos megkülönböztetése.

A bizonyítás nehézkes volt a gyakorlatban

Korábban a károsultnak – a nem vagyoni kártérítési igénye érvényesítése során - kellett azt bizonyítania, hogy a fenti jogaiban őt megsértették, és különösen azt is, hogy ebből eredően neki nem vagyoni kára keletkezett. Ez igen nehézkes volt a bírósági gyakorlatban – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Az új jogintézmény, azaz a sérelemdíj esetében a törvény egyértelműen rögzíti, hogy amennyiben valakinek a személyiségi jogát/jogait megsértik, úgy sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A bizonyítás a károsult számára kedvezőbb a korábbi szabályokhoz képest, ugyanis, ha a bizonyítja a személyiségi jogának a megsértését, akkor már nem szükséges azt is bizonyítania, hogy őt a jogsértés tényén kívül további sérelem, azaz kár érte.

Tehát ez az jelenti, hogy a jogsértés megállapítása esetén a sérelemdíj jár. Az, hogy mekkora összegben, az továbbra is az eset összes körülményei alapján dönthető majd el. A magasabb sérelemdíj követelése a bírósági mérlegeléstől fog függni, és nagy a valószínűsége annak, hogy minél súlyosabb a jogsértés, annál magasabb összeg terjeszthető elő.

Hogy mennyiben fog ez hozzájárulni a parttalan, úgynevezett bagatell ügyekkel kapcsolatos igényérvényesítések megszaporodásához, egyelőre nem lehet tudni. Lehetséges, hogy a jövőben a bírósági gyakorlat fog határt szabni az indokolatlan igények érvényesítésének – mondta végezetül dr. Burján Zsuzsanna.

Ezért született meg az új szabályozás

A vagyoni kártérítés, például a kórházi költség adatai, a táppénz, a kiesett jövedelem jelenleg is jól bizonyítható, ám a nem vagyoni kártérítések esetében rengeteg bizonytalanság mutatkozott azzal kapcsolatban, hogy a károsultnak minden esetben be kellett tudni bizonyítani, a jogsértés milyen nem vagyoni jellegű hátrányt okozott számára.

Vékás Lajos, a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztõbizottság elnöke egy iratot ad át Székely Lászlónak, a polgári törvénykönyv kodifikációs munkálatainak koordinálásáért felelõs miniszteri biztosnak a testület ülésén, 2011. július 22-én Forrás: Origo

A jogászok azért látták problematikusnak a jelenlegi szabályozást, mert bár sokszor az elszenvedett lelki sérelem elvileg nem jár költséggel, bizonyítható hátránnyal, ám az adott személy társadalmi, egzisztenciális helyzetére, életminőségére, életpályájára nagy hatással lehet.

A sérelemdíj legnagyobb újdonsága, hogy akkor is követelhető, ha a sértett nem tud hátrányt bizonyítani, lényegében a nem vagyoni sérelem egyszeri, vagyoni jellegű kompenzációja arra az esetre, ha valakinek a személyhez fűződő jogát megsértették és ezzel valamiféle hátrányt okoztak.

Például, valakinek jogellenesen kezelték az adatait, engedély nélkül tették közzé fényképét, nem kell bizonyítania a sérelmükre elkövetett "tettek" és a miattuk bekövetkezett hátrányt, hanem kérheti a sérelemdíjat - és annak összegét majd a bíróság mérlegeléssel megállapítja.