Balázs és Kovátsits: módosultak az elévülési szabályok

Az elévülés új és régi szabályai között a legfontosabb különbség az, hogy korábban a teljesítésre irányuló írásbeli felszólítás az elévülést megszakította, így az elévülési idő jelentősen, akár többszörösére is növelhető volt a jogosult részéről anélkül, hogy bírósági eljárásban megkezdte volna az igénye érvényesítését – hangsúlyozta az Origónak a Balázs és Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője. Dr. Mészáros Péter jogász rámutatott: ez a szabály egyértelműen az adósoknak kedvezett. Mivel ez a megszakadási ok a törvényből kikerült, így erre többé a jogosultaknak nem lesz módjuk, az adóst nem tarthatják a végsőkig potenciális fizetési helyzetben.

A régi és új ügyfeleiktől megkeresések sokasága érkezik a polgári jogi igények elévülésének új szabályozásával összefüggésben – számolt be a tapasztalatokról a Balázs és Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője.

A követelés elévülése azzal a következménnyel jár, hogy a jogosult a követelését a kötelezettől többé bírósági úton nem követelheti. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a joga megszűnne, a teljesítés a jogosultnak továbbra is „jár”, így az elévült követelés teljesítése esetén a teljesítést elévülésre hivatkozással visszakövetelni nem lehet.

Az elévülés magyarázata az, hogy egyrészt minél régebbi egy követelés, annál nehezebb lenne azt a bíróságon bizonyítani, másrészt, ha a jogosult hosszú időn át nem érvényesíti az igényét, akkor nem érdemli meg, hogy ahhoz a jog később segítséget nyújtson neki – fejtette ki dr. Mészáros Péter jogász.

A felek öt évnél hosszabb határidőben is megállapodhatnak

A bíróság az elévülést nem veheti hivatalból figyelembe, arra mindig a kötelezettnek kell hivatkoznia. Az elévülés általános ideje az új Polgári Törvénykönyv szerint is öt év. Ez azt jelenti, hogy ha sem a törvény nem szab meg, sem a felek nem kötnek ki ettől eltérő elévülési időt, akkor ez az elévülési idő alkalmazandó. A felek ettől eltérhetnek, azonban ezt csak írásban tehetik meg.

Újdonság az új Polgári Törvénykönyv szabályozásában, hogy a felek megállapodásukban már nem csak öt évesnél rövidebb, hanem hosszabb időt is rögzíthetnek, az elévülési idő teljes kizárása azonban a semmis.

Az elévülési idő a követelés esedékessé válásakor kezdődik. Az elévülést megszakítja a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség, továbbá a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; végül a követelés csődeljárásban történő bejelentése is megszakítja az elévülést.

Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból, tehát elölről kezdődik – hangsúlyozta a Balázs és Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője.

A legfontosabb különbség

Az elévülés új és régi szabályai között a legfontosabb különbség az, hogy korábban a teljesítésre irányuló írásbeli felszólítás az elévülést megszakította. Korábban az írásbeli felszólítások megküldésével az elévülési idő jelentősen, akár többszörösére is növelhető volt a jogosult részéről, anélkül, hogy bírósági eljárásban megkezdte volna az igénye érvényesítését. Ez a szabály egyértelműen az adósoknak kedvezett.

Forrás: AFP/Isza Ferenc

Mivel ez a megszakadási ok a törvényből kikerült, így erre többé a jogosultaknak nem lesz módjuk, az adóst nem tarthatják a végsőkig potenciális fizetési helyzetben. A tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése azonban továbbra is megszakítja az elévülést.

Az új szabályozás alapján az engedményezésnek sincsen elévülést megszakító hatása, így az engedményezést követően célszerű az engedményes részéről az igényének mielőbbi érvényesítése. A kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség megkötése változatlanul megszakítják az elévülést.

Ilyenkor a módosítás történhet szóban vagy írásban is, azonban az esetleges későbbi bizonyítás megkönnyítése érdekében mindenképpen javasolt az egyezség írásbeli formája.

Dr. Mészáros Péter jogász kiemelte: a Ptk. szabályainak változása következtében 2014. március 15-től a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése csak abban az esetben szakítja meg az elévülést, amennyiben a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott. Tekintettel arra, hogy az új Ptk. alkalmazásában bírósági eljárásnak minősül a fizetési meghagyás is, így a fizetési meghagyás kibocsátása az elévülést szintén megszakítja.