Ezt mondta ki az Európai Bíróság a Kásler kontra OTP-ügyben

Az Európai Bíróság döntése alapján a Kúriának kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy az árfolyamrés alkalmazásával kapcsolatban egyáltalán vizsgálható-e a kikötés tisztességtelensége, és ha igen, akkor érdemben tisztességtelen-e az ilyen kikötés – mondta el az Origónak az április 30.-i döntés elemzését követően a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője. A bíróság ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez a döntés csak a konkrét eset körülményeinek teljes körű figyelembe vétele alapján hozható. Ha a Kúria esetleg arra az eredményre jut, hogy a Kásler házaspár szerződésében ez a feltétel tisztességtelen, akkor a fizetés időpontjában irányadó árfolyam alkalmazását kell előírnia. Tekintettel azonban arra, hogy a folyósítás és a törlesztés szükségszerűen időben eltér egymástól, ebből adódóan továbbra is kialakulhat egyfajta árfolyamrés – mutatott rá dr. Gárdos István.

Az Európai Bíróság meghozta előzetes döntését azokban a kérdésekben, amelyeket a Kúria tett fel a Kásler házaspár és az OTP Jelzálogbank között folyó perben. E perben korábban a Szegedi Ítélőtábla többek között azt mondta ki, hogy tisztességtelen az úgynevezett deviza alapú kölcsönszerződésekben az árfolyamrés alkalmazása, és ehelyett a kölcsön folyósítása és törlesztése esetére egységes árfolyam alkalmazását írta elő.

A Kúriának abban kellett állást foglalnia, hogy valóban tisztességtelen-e az árfolyamrést tartalmazó szerződéses kikötés, és ha igen, akkor jogszerű-e a Szegedi Ítélőtábla által alkalmazott megoldás. E döntések a fogyasztóval kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló uniós irányelv (93/13/EGK) átültetéseként született jogszabályok értelmezését igényli. Ilyenkor, a konkrét ügyben eljáró nemzeti bíróságnak, az uniós jog egységes alkalmazásának érdekében, bizonyos esetekben az EU Bíróság állásfoglalását, hivatalos nevén előzetes döntését kell kérnie.

Vizsgálható-e az árfolyamrésre vonatkozó szerződési kikötés tisztességtelensége?

A Kúria által feltett kérdések alapján az Európai Bíróság először azt a kérdést vizsgálta, hogy egyáltalán vizsgálható-e az árfolyamrésre vonatkozó szerződési kikötés tisztességtelensége – emelte ki a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője. Ezt a vizsgálatot az tette szükségessé, hogy irányadó szabályok alapján általában nem vizsgálható a tisztességtelensége az olyan szerződési feltételnek, amely a szerződés alapján nyújtandó főszolgáltatást illetve az ezért fizetendő díjazást állapítja meg.

Az Európai Bíróság általános jelleggel mondta ki, hogy az itt említett kivételeket szűken kell értelmezni, ezért a szerződés alapján teljesítendő alapvető szolgáltatások a kivétel alá esnek, azonban azok a szerződéses előírások, amelyek a szerződés lényegéhez képest csupán járulékosak, nem mentesülhetnek a tisztességtelenségre vonatkozó vizsgálat alól.

Ezért a konkrét ügyben a Kúriának azt kell elsősorban vizsgálnia, hogy a törlesztő részletek kiszámítása során alkalmazandó árfolyamot meghatározó szerződési feltétel alapvető eleme-e az adós törlesztési kötelezettségének. Ha igen, akkor e kikötés tisztességtelensége ugyanúgy nem vizsgálható, mint magáé a törlesztési kötelezettséget előíró kikötésé.

A kölcsönszerződés árfolyamrésre vonatkozó kikötése

Abban a kérdésben, hogy vajon az árfolyamrés a hitelező szolgáltatásáért fizetendő díjnak tekintendő-e, az Európai Bíróság úgy foglalt állást, hogy az árfolyamrés alkalmazása abban az esetben, ha a hitelező ténylegesen átváltási szolgáltatást nem nyújt, nem tekinthető az irányelv értelmében díjazásnak. Az ilyen kikötés továbbá azért sem mentesül a tisztességtelenség vizsgálata alól, mert a kivétel csak a díjnak a szolgáltatással való arányosságára vonatkozik, nem pedig arra, ha a vitatott kérdés az, hogy vajon a tisztességes-e a folyósításkor és a törlesztéskor eltérő árfolyamot alkalmazni.

A bíróság által meghatározott szempontok alapján tehát a Kúria fogja majd a végső döntést meghozni abban a kérdésben, hogy elvileg minősülhet-e egyáltalán tisztségtelennek a kölcsönszerződés árfolyamrésre vonatkozó kikötése.

Dr. Gárdos István szerint az előzetes döntés alapján annak kicsi az esélye, hogy e kikötés díjnak minősül és ezért mentesül az ilyen irányú megmérettetés alól, de az nem zárható ki, hogy a Kúria azt állapítja meg, hogy az átszámítási árfolyam meghatározása az adós törlesztési kötelezettségének olyan lényeges eleme, amelyre tekintettel ez a kikötés a főszolgáltatás meghatározása részének tekintendő.

A szerződési kikötésre vonatkozó követelmények

Ebben az esetben azonban, az uniós szabályzás alapján van még egy feltétele annak, hogy az ilyen szerződési kikötés mentesüljön a tisztességtelenségre vonatkozó vizsgálat alól: e kikötés világos és érthető kell, hogy legyen. Az Európai Bíróság ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy e követelmény a felek közötti információs egyensúly helyreállítását célozza, ezért azt kiterjesztő módon kell értelmezni.

Ez azt jelenti, hogy a kikötés nem csupán nyelvileg kell, hogy egyértelmű legyen, hanem alkalmasnak kell lennie arra, hogy „az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó” fel tudja mérni e kikötés gazdasági hatását, a kölcsön teljes költségét. Ugyanakkor, bár a Kúria által feltett kérdés erre is irányult, a döntés nem tartalmaz olyan követelményt, amely szerint a szerződési kikötésből ki kell, hogy derüljön annak gazdasági indoka is.

A Kúriának kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy az árfolyamrés alkalmazásával kapcsolatban egyáltalán vizsgálható-e a kikötés tisztességtelensége, és ha igen, akkor érdemben tisztességtelen-e az ilyen kikötés. Fotó: Mudra László - Origo

Önmagában tehát az, ha a szerződés alapján nem állapítható meg, hogy tulajdonképpen miért is kell fizetni egy bizonyos tételt, nem sérti a világosságra vonatkozó követelményt, feltéve, hogy a fizetési kötelezettség, annak feltételei és mértéke egyértelműen meg van határozva. A Kúria ezzel kapcsolatos döntését a konkrét esetben érdekesen színezi majd az a körülmény, hogy a szóban forgó uniós előírást a magyar jog a szerződés megkötésének időpontjában – feltehetően jogalkotási hiba következtében – még nem vette át.

Abban az esetben tehát, ha a Kúria azt állapítja meg, hogy a vitatott kikötés nem világos és érthető, a Kúriának abban a kérdésben is állást kell majd foglalnia, hogy e követelményt a magyar jogban annak ellenére érvényesíteni kell-e, hogy a vonatkozó szabály ezt nem írta elő – állapította meg a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője.

A döntés a Kúriára vár

A fentiek alapján tehát a Kúriának el kell majd döntenie, hogy a Kásler házaspár szerződésének az alkalmazandó árfolyamokat meghatározó kikötései tekintetében vizsgálható-e a tisztességtelenség. Ha nem, akkor feltehetően, legalábbis ebben a kérdésben, a keresetüket további vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ha igen, akkor érdemben kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy tisztességtelen-e az, hogy a szerződés a kölcsön folyósítása és törlesztése esetére eltérő árfolyam alkalmazását írja elő.

Ha e vizsgálat eredménye esetleg az, hogy e szerződéses kikötés tisztességtelen, akkor az azt jelenti, hogy e kikötés érvénytelen. Főszabály szerint ilyenkor a szerződés egyéb részeiben továbbra is fennáll és köti a feleket. A szerződés egésze csak akkor dől meg, ha az érvénytelen kikötés nélkül a szerződés nem teljesíthető (Ptk. 239. §). A forintban törlesztendő devizakölcsönök esetén éppen ez a helyzet: a tartozás devizában meghatározott összegét át kell számítani forintra, amely elkerülhetetlenné teszi valamilyen árfolyam alkalmazását; ha azonban a szerződésből éppen az irányadó árfolyamot meghatározó rendelkezés kiesik, akkor kérdés, hogy miként lehetséges a szerződés teljesítése.

Az Európai Bíróság e kérdésre azt a választ adta, hogy a szabályozás célja, hogy a szolgáltatók ne alkalmazzanak szerződéseikben tisztességtelen feltételt, és e célt annak a szabálynak a visszatartó ereje szolgálja, hogy az ilyen feltétel nem válhat a szerződés részévé. Ezzel nem lenne összhangban az olyan megoldás, amely a bíróságok számára lehetővé tenné a tisztességtelen kikötés tartalmának módosítását – mutatott rá dr. Gárdos István.

Az érvénytelen kikötés helyettesíthető a nemzeti jog alapján

Ugyanakkor, a fogyasztói érdekekre tekintettel is, cél az is, hogy a szerződések – a tisztességtelen kikötés nélkül – továbbra is fennmaradjanak, ezért nincs akadálya annak, hogy a bíróság az érvénytelen kikötést a nemzeti jog irányadó rendelkezésével helyettesítse, és ily módon helyreállítsa a felek közötti valódi egyensúlyt.

A magyar jog irányadó szabálya úgy szól, hogy az idegen pénznemben meghatározott, de forintban teljesítendő fizetés esetén a tartozást a fizetéskor „érvényben levő” árfolyam alapulvételével kell átszámítani (Ptk. 231. §). Az árfolyamrés elvetése esetén tehát a Kúriának azt kell vizsgálnia, hogy a Szegedi Ítélőtábla által alkalmazott megoldás összhangban van-e ezzel a szabállyal. Ha nem, akkor meg kell állapítania az alkalmazandó árfolyamot.

Az Európai Bíróság döntése alapján tehát a Kúriának kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy az árfolyamrés alkalmazásával kapcsolatban egyáltalán vizsgálható-e a kikötés tisztességtelensége, és ha igen, akkor érdemben tisztességtelen-e az ilyen kikötés. Az EU Bíróság hangsúlyozta, hogy ez a döntés csak a konkrét eset körülményeinek teljes körű figyelembe vétele alapján hozható.

Ha a Kúria esetleg arra az eredményre jut, hogy a Kásler házaspár szerződésében ez a feltétel tisztességtelen, akkor a fizetés időpontjában irányadó árfolyam alkalmazását kell előírnia. Tekintettel azonban arra, hogy a folyósítás és a törlesztés szükségszerűen időben eltér egymástól, ebből adódóan továbbra is kialakulhat egyfajta árfolyamrés.

A bíróság utalt arra is, hogy a díjazásra vonatkozó kivétel csupán a díj mértékének megfelelőségére vonatkozik, de nem vonatozik a díj egyoldalú módosításának lehetőségét megteremtő illetve feltételeit meghatározó kikötésre; ezzel kapcsolatban tehát adott esetben vizsgálandó az, hogy tisztességtelen-e – mondta végezetül a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője.