KRS: megváltoztak a versenyeztetési eljárással történő beszerzés szabályai

Az új Polgári törvénykönyv a versenyeztetési eljárással történő beszerzés szabályait is megváltoztatta 2014. március 15-től – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A versenyeztetési eljárásra vonatkozó új szabályok értelmében, ha az ajánlatkérő olyan ajánlati felhívást tesz, amelyben több személytől kéri ajánlat benyújtását, azzal, hogy a beérkezett ajánlatok közül a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel köti meg a szerződést, a felhívást tevő felet szerződéskötési kötelezettség terheli – hangsúlyozta dr. Hauck Arvid.

A versenyeztetési eljárás modellje meglehetősen egyszerű, a beszerezni kívánó társaság gazdasági szereplőket ajánlattételre hívja fel, amely gazdasági szereplők egymással versengve tesznek ajánlatot, remélvén, hogy az ő ajánlatuk került ki győztesként, és ők fogják elnyerni a szerződés megkötésének lehetőségét.

Bizonyos cégek jelentősebb beszerzéseik során jellemzően eddig is versenyre kényszerítették az ajánlattevőket, azonban a versenyre vonatkozó kifejezett szabályok nem voltak jogszabályban lefektetve – fejtette ki elöljáróban a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A versenyeztetési modell tipikus a közbeszerzési eljárások során, ugyanis a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők szinte az összes beszerzésüket hasonló módon, ámde sokkal szigorúbb és részletesebb szabályok mentén kötelesek lefolytatni

Természetesen a közbeszerzési eljárások ajánlatkérői is alkalmazhatják az új Ptk.-ban szabályozott versenyeztetési eljárást azon beszerzéseik során, amelyek értéke nem éri el a közbeszerzési értékhatárokat.

A verseny szabályait a beszerző határozza meg

Míg a közbeszerzési eljárás során, szigorú, eltérést nem engedő szabályok részletesen szabályozzák az eljárás folyamatát, addig az új Ptk. által szabályozott versenyeztetési eljárás alapján a verseny szabályait maga a beszerző határozza meg.

A versenyeztetési eljárásra vonatkozó új szabályok értelmében, ha az ajánlatkérő olyan ajánlati felhívást tesz, amelyben több személytől kéri ajánlat benyújtását, azzal, hogy a beérkezett ajánlatok közül a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel köti meg a szerződést, a felhívást tevő felet szerződéskötési kötelezettség terheli.

A szerződéskötési kötelezettség létrejötte magában a felhívásban kizárható, így az ajánlatkérő az ajánlatok ismeretében eldöntheti, hogy kíván-e szerződést kötni vagy sem – mutatott rá dr. Hauck Arvid.

Az ajánlattevők az ajánlatukat az ajánlattételi határidő végéig módosíthatják vagy visszavonhatják, és ahhoz az ajánlattételi határidő végétől az eredményhirdetést követően 30 napig kötve vannak.

A biztosíték nyújtása

Az ajánlatkérők a versenyeztetési eljárásban ajánlattevőként történő részvételt biztosíték nyújtásához köthetik. A biztosítékok fajtájáról a jogszabály nem rendelkezik, azonban a gyakorlatban jellemzően bankgarancia nyújtását vagy meghatározott összeg letétbe helyezését szokták biztosítékként kikötni.

Ha az ajánlattevő az ajánlattétel során biztosítékot adott, és ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, a letett biztosítékot elveszti; egyébként a biztosíték a versenyeztetés lezárása után visszajár.

Forrás: AFP

Az ajánlatokat az ajánlatkérő szabadon értékelheti. Az ajánlatkérő győztesként választhatja ki az összességében legkedvezőbb ajánlatot is, de lehetősége van arra is, hogy kizárólag az ellenérték alapján bírálja el az ajánlatokat. A közbeszerzési eljárásokkal ellentétben, az ajánlatkérőnek nem kell nyilvánosságra hoznia az értékelési szempontokat, nem kell megindokolnia, hogy mi alapján választotta ki győztes ajánlattevőt.

Ha azonban versenyeztetési eljárás kizárólag az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozik és az ajánlattevők egymás ajánlatát ismerve tesznek ajánlatot, a szerződés a nyertes kihirdetésével az elért áron létrejön – figyelmeztetett dr. Hauck Arvid.

A szabályozás szinte korlátlan teret ad a beszerzőknek

A versenyeztetési eljárásra vonatkozó szabályozás meglehetősen szűkszavú, szinte korlátlan teret enged az azt alkalmazó beszerzőknek versenyeztetési eljárás szabályainak kidolgozására, az ajánlatok értékelésére, és a győztes ajánlat kiválasztására.

Annak ellenére, hogy a modell nagymértékben hasonlít a közbeszerzési eljárások modelljére, a közbeszerzési eljárások szigorú, eltérést nem engedő szabályainak hiánya okán, a verseny tisztasága, az eljárás átláthatósága közel sem biztosítható oly mértékben, mint a közbeszerzési eljárások során.