A jóhiszeműség is tisztesség elvének alapelvi szinten történt korábbi beemelése mellett a munkajogi kódex rögzíti, hogy a jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.
A joggal való visszaélés kapcsán – amelyet generálisan tilalmaz az új Mt. – lehetőség van a jognyilatkozat bírósági ítélettel történő pótlására – hangsúlyozta a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Ennek feltétele a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket, vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
Az elektronikus jognyilatkozat
A munkajogi kódex az elektronikus jognyilatkozat közlése kapcsán pontosítást hajtott végre – ismertette dr. Orbán Zita.
A pontosítás értelmében az írásbelinek minősülő elektronikus jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha elektronikus dokumentum a címzett részére hozzáférhetővé válik, azaz, amikor a címzettnek, vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.
További változtatások
A polgári jogi szabályokkal összhangban a jóerkölcsbe ütköző szerződés is semmis, azonban a korábbi szabályozással ellentétben a jogi kérdésben való tévedés esetében már nem támadható meg a megállapodás, továbbá a fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka sem érinti a megállapodás érvényességét.
Az anyát megillető egybefüggő 24 hét szülési szabadság kapcsán az új szabályozás rögzíti, hogy ezen szülési szabadságból két hetet kötelező igénybe venni. A kamattal kapcsolatos szabályok szintén a polgári jogi szabályokkal összhangban kerültek meghatározásra.
A vezető munkaszerződése kapcsán az új kódex bővíti azon rendelkezések körét, amelyektől a vezető munkaszerződése nem térhet el – mutatott rá végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.