A Natura 2000 besorolású területeken végrehajtott beruházások mindig is érzékeny témának számítottak mind a beruházók, mind a természetvédők, mind pedig a terület tulajdonosai szempontjából – fejtette ki elöljáróban dr. Varga Dániel.
A beruházók jellemzően általuk ésszerűtlenül szigorúnak tartott természetvédelmi szabályokba és megszorításokba ütköznek, a természetvédő szervezetek és aktivisták pedig gyanakvással és kétkedéssel szemlélik a beruházásokat kísérő intézkedéseket.
Csökkent az ingatlanok értéke
A Natura 2000 területek tulajdonosai ezzel együtt azt tapasztalták, hogy ingatlanaiknak jelentősen csökkent a kereskedelmi értéke a korlátozott beruházási lehetőségek miatt.
Ezért az ingatlanok tulajdonosai és a beruházók számára fontos kérdés, hogy hogyan lehetséges egy Natura 2000 besorolású területet kivenni a természetvédelmi rendszer hatálya alól, ha az adott ingatlan véleményük szerint valójában már nem szolgál természetvédelmi célokat.
Változó gyakorlat
A természetvédelmi hatóságok jellemzően rugalmatlanul kezelték az ilyen indítványokat. Ezen a gyakorlaton azonban változtathat az Európai Bíróság egyik nemrég megjelent ítélete – emelte ki a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvéde.
A Natura 2000-es területek jelentőségét természetvédelmi besorolásuk mellett az adja, hogy azokon rendkívül szigorú feltételek mellett lehet a természetvédelmi céltól eltérő, a területre előreláthatólag jelentős hatással lévő beruházást (például: autópálya építést, gyárépítést vagy bővítést, erőmű-fejlesztést) megvalósítani.
A beruházás hatásairól részletes hatásbecslést kell készíteni, ami alapján meggyőzhetőek a természetvédelmi hatóságok arról, hogy a beruházás nem fogja hátrányosan befolyásolni az adott természeti terület épségét.
Ha a hatásbecslés kedvezőtlen eredménnyel zárul, akkor csak kiegyenlítő intézkedések mellett lehet olyan társadalmi vagy gazdasági érdek alapján engedélyezni a beruházást, ami felülírja a természetvédelmi érdekeket. Ilyen társadalmi vagy gazdasági érdeket pedig rendkívül nehéz valószínűsíteni egy magánérdekeket szolgáló beruházás (például: új termelő egységek kiépítése) esetén.
Szokatlanul határozott hangon
A Natura 2000 természetvédelmi rendszerébe a tagállamok javaslata alapján a Bizottság jogosult területeket felvenni vagy abból törölni. A Natura 2000 hatálya alóli kikerülés sokszor igen nehezen ment a természetvédelmi hatóságok hozzáállása miatt – utalt rá dr. Varga Dániel.
Az Európai Bíróság viszont egy áprilisban megjelent ítéletében szokatlanul határozott hangon mondta ki, hogy a tagállamok kötelesek javaslatot tenni az Európai Bizottságnak egy Natura 2000 terület visszaminősítésére (tehát a rendszerből való kikerülésre), ha a terület tulajdonosa ezt kéri és bizonyítja, hogy a terület környezetromlása miatt a terület nem tud hozzájárulni a Natura 2000 természetvédelmi céljaihoz.
Ha egy tagállam nem tesz eleget a fenti kötelezettségének, akár az ingatlan tulajdonosa is kötelezettségszegési eljárást kezdeményezhet ellene az Európai Bizottságnál. Ezen túlmenően, ha olyan területet tart egy tagállam a Natura 2000 hatálya alatt, ami a természetvédelmi célok alapján nem oda tartozna, akkor az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is eljárás kezdeményezhető a tulajdonjog indokolatlan korlátozása miatt – mutatott rá végezetül a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.
Mi is az a Natura 2000?
Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 területek egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózatot alkotnak, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.
A teljes hálózat Európa szárazföldi területeinek mintegy 17%-át fedi le, ez körülbelül teljes Németország területével egyenlő. Magyarországon 1.95 millió hektár tartozik a Natura 2000 alá, ami az uniós átlagnál is magasabb, 21%-os arányt jelent.