Árfolyamrés rendezése
A devizamentő törvény alapján az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel kivételével semmis az árfolyamrésre vonatkozó kikötés, azaz az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazása. A semmis kikötés helyett mind a folyósítás, mint a törlesztés tekintetében az MNB hivatalos devizaárfolyamát kell alkalmazni. Ez a szabály nem csak a törlesztő részletre, hanem a devizában megállapított bármilyen költségre, díjra és jutalékra is alkalmazandó.
A régi Hpt. 200/A, illetve az új Hpt. 267. §-ában meghatározott szerződések esetében ezen rendelkezéseket csak a folyósítás tekintetében kell alkalmazni – mutatott rá dr. Rausch János és dr. Szabó Gergely.
A pénzügyi intézményeknek a devizamentő törvény hatályba lépését (kihirdetést követő 8. nap) követő 90 napon belül kell elvégezniük az átszámítást. Az átszámítás alapján a fogyasztóval a később meghozandó külön törvényben meghatározott módon kell elszámolni.
Az átszámítás jogszerűségét az MNB ellenőrzi. A pénzügyi intézmény a devizamentő törvény hatályba lépését (kihirdetést követő 8. nap) követő 60 napon belül köteles megküldeni az általa alkalmazott átszámítási módszertant az MNB részére. A fentiek alapján megállapítható, hogy a devizamentő törvény szoros határidővel, rendkívüli munkaterhet ró az érintett pénzügyi intézményekre.
Tisztességtelenség vélelme
Ami az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses kikötések rendezése és a vonatkozó peres eljárást illeti, itt első körben a tisztességtelenség vélelmét és annak megdönthetőségét kell megvizsgálni – fejtették ki elöljáróban a Bán, S. Szabó & Partners szakértői.
Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződések kapcsán a devizamentő törvény szerint vélelmezni kell, hogy az egyedileg megtárgyalt feltétel kivételével tisztességtelen az egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő feltétel, ha az nem felel meg – a Kúria által is rögzített - az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének; a tételes meghatározás elvének; az objektivitás elvének, a ténylegesség és arányosság elvének, az átláthatóság elvének, a felmondhatóság elvének és a szimmetria elvének.
A szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény az alábbiakban ismertetett pert nem indítja meg határidőben, vagy a bíróság a keresetet elutasítja, vagy a per megszünteti. Semmisség esetén a fogyasztóval a később meghozandó külön törvényben meghatározott módon kell elszámolni.
Harminc napon belül nyilatkozni kell az ÁSZF-ek kapcsán
A pénzügyi intézményeknek a devizamentő törvény hatályba lépését (kihirdetést követő 8. nap) követő harminc napon belül meg kell vizsgálniuk minden olyan vonatkozó ÁSZF-et, amelyben szerepel az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségére vonatkozó kikötés és ezen határidőn belül be kell jelenteniük az MNB részére valamennyi ilyen ÁSZF-et és nyilatkozniuk kell, hogy a vonatkozó kikötést tisztességesnek vagy tisztességtelennek tekintik, valamint mellékelniük kell az érintett szerződések azonosítási számát és a fennálló követelések összegét.
Peres eljárás
A fenti vélelem megdöntése iránt az adott pénzügyi intézmény pert indíthat, melyben kötelező a jogi képviselet – hangsúlyozta dr. Rausch János és dr. Szabó Gergely.
A vonatkozó keresetlevélnek a devizamentő törvény hatályba lépését (kihirdetést követő 8. nap) követő 30 napos jogvesztő határidőn belül kell a Fővárosi Törvényszékhez érkeznie deviza alapú szerződésekre vonatkozó ÁSZF esetén, míg forintalapú szerződésekre vonatkozó ÁSZF esetén a hatálybalépést követő 90. és 120. nap között kell megérkeznie a keresetlevélnek.
Egy keresetlevélben kell kérni az adott pénzügyi intézmény által alkalmazott valamennyi ÁSZF szerződéses kikötései érvényességének megállapítását. A szerződéses rendelkezések akkor tekinthetők tisztességesnek, ha a peres eljárásban sikerrel bizonyítja a pénzügyi intézmény, hogy azok mind a 7 fenti elvnek megfelelnek.
A devizamentő törvény részletesen szabályozza ezen peres eljárás, valamint az azt követő rendes és rendkívüli jogorvoslati eljárás szabályait. Számos olyan szigorú, a Polgári perrendtartástól eltérő rendelkezés került bevezetésre, amely nehézségeket okozhat a pénzügyi intézmények számára (például: rendkívül szűk határidők, kézbesítés szabályai, kereset mellékletei, bizonyítás csak a tárgyaláson rendelkezésre álló bizonyítékokra lehetséges), ezért mindenképp körültekintően kell eljárniuk a pénzügyi intézményeknek.
Folyamatban lévő perek
A később meghozandó külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2014. december 31-ig hivatalból felfüggesztésre kerülnek azok a peres eljárások (a fentiek szerint indított új perek kivételével), amelyeknek a tárgya részben vagy egészben az árfolyamréssel, illetve az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos kikötés, illetve amelyet ilyen szerződéses kikötésen is alapuló követelés érvényesítése iránt indított a pénzügyi intézmény a fogyasztóval szemben – ismertették a Bán, S. Szabó & Partners szakértői.
Végrehajtási eljárások és bírósági végrehajtáson kívüli értékesítés kezelése
A devizamentő törvény biztosítja továbbá, hogy – a törvényben biztosított szűk kivételtől eltekintve - a vonatkozó végrehajtási eljárásokban a később meghozandó külön törvényben meghatározott időpontig eljárási cselekményeket, intézkedéseket ne lehessen foganatosítani, a jognyilatkozatok hatálytalanok legyenek, és a határidők megszakadjanak, valamint a végrehajtó az adott ügyeket szünetelő ügyként tartsa nyilván.
A végrehajtást kérő, illetve az adós is kérheti annak megállapítását a végrehajtást foganatosító bíróságtól, hogy az adott kölcsönszerződésben nem szerepel devizamentő törvény szerinti (semmis) árfolyamrés, vagy egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses kikötés. A kérelmet legkésőbb a devizamentő törvény hatályba lépését (kihirdetést követő 8. nap) követő 120 napon belül kell benyújtani.
A devizamentő törvény a fentiekhez hasonlóan a jogviszonyok rendezéséig leállítja a vonatkozó zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítését – hívta fel a figyelmet dr. Rausch János és dr. Szabó Gergely.
Záró és átmeneti rendelkezések
A devizamentő törvény – az átmeneti rendelkezéseit kivéve, amelyek a kihirdetés napján lépnek hatályba - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Az átmeneti rendelkezések alapján a pénzügyi intézmény a fogyasztói kölcsönszerződések tekintetében nem jogosult egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre, vagy díjemelésre a devizamentő törvény hatályba lépését követően addig, amíg az adott ÁSZF tisztességességét a bíróság jogerősen meg nem állapítja.
Amennyiben a pénzügyi intézmény 2014. június 17-ét megelőzően tette közzé az egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre, vagy díjemelésre vonatkozó hirdetményt és az abban foglalt emelés 2014. június 16-át követően, de legkésőbb a devizamentő törvény hatálybalépésének napján hatályba lépett, úgy a hirdetményt vissza kell vonni és nem lehet érvényesíteni a módosítást.
További előírás: amennyiben már volt törlesztés - a devizamentő törvény hatálybalépését követő harmadik munkanapon, az ügyfél számláján jóvá kell írni a már megfizetett törlesztő részlet növekedését – mondták végezetül a Bán, S. Szabó & Partners szakértői.