A vádirat szerint 2012 júliusában egy ingatlan árverés után tévedésből utalt át egy kft.-nek 400 ezer forintot, majd miután a cég nem akarta visszafizetni a pénzt, a végrehajtó hivatali helyzetével visszaélve, hatósági átutalási megbízást állított ki, amit a banknak teljesítenie kellett.
A 2014. július 10-i határozat értelmében Császti Ferencet első fokon bűncselekmény hiányában felmentették a hivatali visszaélés vádja alól. A törvényszék indoklása szerint az ügyészségnek minden kétséget kizáróan kellett volna bizonyítania a vádakat. Az ítélet még nem jogerős.
Az ügyben eljáró bíró felhívta a figyelmet arra, miszerint nem bizonyító erejű az, amikor az ügyész a tényállás elemeiről úgy beszél, hogy azok „minden bizonnyal” és „nyilvánvalóan” megtörténtek. Az ügyész perbeszéde nem állt összhangban a vádiratban közölt tényállással sem.
Császti Ferenc az utolsó szó jogán elmondta, hogy az eset kapcsán nem bűncselekmény, hanem adminisztratív hiba történt. Az évente átlagosan húszezer kezelt végrehajtási ügyből az elmúlt öt évben egyébként nem történt hiba.
„Az ügyészség célja a végrehajtói kamara, valamint az én személyes lejáratásom. Ezt támasztja alá az ellenem zajló sajtóhadjárat is. Különösen az utóbbi időkben számtalanszor érte támadás a végrehajtó szakmát, legtöbb esetben alaptalan bűntető eljárások miatt, amelyek túlnyomó többsége felmentéssel zárult.” – mondta Császti Ferenc önálló bírósági végrehajtó.