D.A.S. JogSzerviz: szülők és diákmunkások figyelmébe

A szülőknek és a reménybeli diákmunkásoknak sem árt tisztában lenniük azokkal a legfontosabb munkajogi keretszabályokkal, amelyek célja, hogy védjék a fiatal munkavállalókat – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Vágány Tamás kifejtette: a tizennyolcadik életévüket be nem töltött fiatal munkavállaló munkaviszonyba lépéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulására van szükség. A fiatal munkavállalókat tilos a munkahelyükön túlóráztatni, még akkor is, ha egyébként ez nem okozna gondot és maguk is beleegyeznének.

Napi nyolc óránál többet nem foglalkoztathatók, és kötelező kiadni legalább harminc perc munkaközi szünetet már négy és fél óra napi munkavégzéstől (hat óra után pedig negyven percet). A munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenkét óra pihenőidőt kötelező biztosítani számukra.

A munkarend közlése

A fiatal munkavállalót is megilleti időarányosan az alap és a pótszabadság, hozzávetőlegesen kétheti munkaviszony jogosít egy fizetett szabadnapra, amit vagy ki kell adni, vagy a munkaviszony végén ki kell fizetnie (meg kell váltania) a munkáltatónak.

Aki iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát, annak a szövetkezet lesz a munkáltatója. A. D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint érdemes ügyelni arra, hogy lehetőleg már előre, de legkésőbb a munkakezdéskor közöljék írásban a fiatallal a munkarendet, hogy mikor fizetik ki a bérét, kapjon tájékoztatást a feladatairól és hogy ki(k) jogosult(ak) utasítást adni számára.

Forrás: Thinkstock

Ezen felül természetesen a munkaszerződés megkötése sem maradhat el, amelyben ki kell kötni a munkavégzés helyét, a munkabért, munkaidőt, munkaviszony időtartamát és minden egyéb lényegesnek tekinthető feltételt.

A bérezés kapcsán fő szabály az, hogy bér csak a munkavégzésért jár, és a diákmunkást is megilleti legalább a mindenkori minimálbér (időarányos része).

Kötelezettséget is jelent

A fiatal munkavállalónak ugyanakkor nem csak jogai, hanem természetszerűleg kötelezettségei is származnak a munkaviszonyból. Azon túl, hogy köteles az előírt rendben munkára képes állapotban megjelenni, feladatait az utasítások és vele ismertetett szabályok szerint kell végeznie, mivel munkahelyi gondatlan vagy szándékos magatartásával okozott kárért akár felelőssé is tehető.

Ha pedig az a szerencsétlen eset fordulna elő, hogy a fiatalt baleset vagy kár éri munkavégzésével összefüggésben, kártérítésre jogosult a munka törvénykönyvének szabályai szerint – mutatott rá végezetül dr. Vágány Tamás.