Nem minden képzés támogatására köthető tanulmányi szerződés

Tanulmányi szerződés nem minden képzés támogatására köthető: nem kerülhet erre sor, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabályok alapján alapvetően járó kedvezményt biztosít a munkáltató, illetve, ha a tanulmányok elvégzésére maga a munkáltató kötelezi a munkavállalót – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. A tanulmányi szerződésre vonatkozó alapvető szabályokat a Munka törvénykönyve rögzíti, mindegy iránymutatás jelleggel, hiszen a felek belátásuk szerint ettől eltérhetnek – hangsúlyozta dr. Bekk Judit.

Napjainkban számtalan képzés, tanfolyam ajánlatával találkozhatunk, melyekkel jobban tudnánk teljesíteni a munkánkat, sőt a munkáltatók többsége is kifejezetten támogatja azt, hogy a munkavállalók tanuljanak.

Ez a támogatás jellemzően tanulmányi szerződés megkötése mellett a tandíj átvállalásában, a képzés idejére járó szabadnapok biztosításában, vagy egyéb módon nyilvánul meg.

Kölcsönös kötelezettségvállalás

A tanulmányi szerződésre vonatkozó alapvető szabályokat a munka törvénykönyve rögzíti, mindegy iránymutatás jelleggel, hiszen a felek belátásuk szerint ettől eltérhetnek – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A törvény meghatározása értelmében a tanulmányi szerződéssel a munkáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodásban foglalt tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn (legfeljebb 5 év) keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. A szerződést írásba kell foglalni.

Mi minősül szerződésszegésnek?

Ha már sor került a képzés kiválasztására, a szerződés megkötésére, a munkavállaló akkor mentesülhet csak a vállalt kötelezettségek alól, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követel el. Az, hogy mi minősül lényegesnek, rendszerint az adott szerződés alapján dönthető el.

Abban az esetben pedig, ha a munkavállaló szegi meg a szerződésben foglaltakat, a munkáltató jogosulttá válik a szerződéstől való elállásra, és visszakövetelheti a már nyújtott támogatást – figyelmeztetett dr. Bekk Judit.

Szerződésszegésnek minősül ebben a vonatkozásban az is, ha a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása. A visszatérítési kötelezettség arányos: ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le, a támogatásnak is csak egy részét kell visszafizetnie. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a munkavállaló felmondással megszünteti a munkaviszonyát.

Létezik „egérút” a felek számára

A jogszabály ugyanakkor mind a két fél számára biztosít egy „egérutat”: kimondja, hogy a szerződést bármelyik fél azonnal hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettségek teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna.

Fontos azonban, hogy nem minden képzés támogatására köthető tanulmányi szerződés: nem kerülhet erre sor, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabályok alapján alapvetően járó kedvezményt biztosít a munkáltató, illetve ha a tanulmányok elvégzésére maga a munkáltató kötelezi a munkavállalót – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.