Új Ptk.: nyilatkozhatunk, ki legyen baj esetére a gondnokunk, és kiből nem kérünk

34 ezer nyugdíjas fog tudni pihenni idén nagyon méltányos önrésszel, szinte ingyen

Az új Polgári törvénykönyv már lehetőséget ad arra, hogy minden cselekvőképes nagykorú személy nyilatkozhasson arról, cselekvőképességének jövőbeli részleges, vagy teljes korlátozása esetén kit szeretne gondnokául – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Bekk Judit rámutatott: arról is lehet nyilatkozni az érintettnek, hogy ki az, akit e körből kizár, továbbá megjelölheti, hogy gondnoka az egyes személyes és vagyoni ügyeiben milyen módon járjon el.

A 2014. március 15. napján hatályba lépett Polgári törvénykönyv már nem csupán annak a lehetőségét szabályozza, hogy egy élet munkájával összeszedett vagyonunkról rendelkezzünk.

Arra is mód van már, hogy cselekvőképtelenségünk esetére megjelöljük azt a személyt, akiben bízunk annyira, hogy a sorsunkat érintő lényeges kérdések megválaszolását, életünket érintő fontos döntések meghozatalát rábízzuk, vagy épp megnevezzük azt, akit e feladat ellátására alkalmatlannak tartunk.

A hatályba lépett rendelkezések értelmében minden cselekvőképes nagykorú személy nyilatkozhat arról, hogy cselekvőképességének jövőbeli részleges vagy teljes korlátozása esetén kit szeretne gondnokául, ki az, akit e körből kizár, továbbá megjelölheti, hogy gondnoka az egyes személyes és vagyoni ügyeiben milyen módon járjon el.

A nyilatkozat persze nem végérvényes, azt a nyilatkozatot tevő szabadon módosíthatja vagy akár vissza is vonhatja – hívta fel a figyelmet a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Szigorú formai követelmények

Mind a nyilatkozat megtétele, mind annak módosítása, visszavonása szigorú formai követelményekhez kötött. Annak érvényességéhez nem elegendő, ha a család otthon, a vasárnapi ebéd mellett megbeszélni, hogy ki kiről fog gondoskodni.

A nyilatkozat érvényes megtételéhez fel kell keresni egy közjegyzőt, egy ügyvédet, vagy a gyámhivatalt és meghatározott formába önteni a nyilatkozatot tevő akaratát – hangsúlyozta dr. Bekk Judit.

Abban az esetben, ha a nyilatkozatot teszünk és cselekvőképességünk olyan mértékben csökken, hogy a gondnokrendelés szükségessé válik, a bíróság követve lesz nyilatkozatunkhoz: az általunk megjelölt személyt kell gondnokul rendelni.

A kivételek

Kivétel persze itt is van: nem kerülhet sor a nyilatkozatunkban megjelölt személy gondnokká nevezésére, ha - az élethelyzetünkkel az – jellemzően a nyilatkozat megtételét követően beállt változásokra tekintettel - kifejezetten ellentétes lenne. De kivétel az is, hogy az általunk megjelölt személy nem vállalja a tisztség ellátását, esetleg egyéb okból kifolyólag nem rendelheti ki őt a bíróság.

Ha nyilatkozatunkban megjelöljük, hogy gondnokunk hogyan, miként járjon el a személyünket, vagyoni ügyeinket érintő kérdésekben, ez a nyilatkozat nem csak őt, hanem a gyámhivatalt is kötni fogja. Ez alól csak bíróság mentheti fel őket a jogszabály által meghatározott keretek között.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Akkor pedig, ha a gondnokul választott személy előzetes nyilatkozatunk tartalmát figyelmen kívül hagyja, ezzel ellentétesen jár el és a bíróság sem ad számára felmentést, a gyámhatóság ebből a tisztségéből el fogja mozdítani őt – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Ha utóbb változás áll be

Felmerül a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a nyilatkozat megtételét követően a körülményeinkben olyan változás áll be, ami alapján a nyilatkozatban foglaltak szöges ellentétben állnak majd az érdekeinkkel: ilyenkor a bíróság jogosult arra, hogy a nyilatkozatban foglaltak további teljesülésének, az egyes rendelkezések alkalmazásának a mellőzését elrendelje.

Erre irányuló kérelmet a rajtunk kívül a gondnok, a gyámhatóság, sőt az ügyész is előterjeszthet – mondta végezetül dr. Bekk Judit.