D.A.S. JogSzerviz: nem lehet minden üggyel a fogyasztóvédelemhez fordulni

A tapasztalatok szerint sok esetben olyan üggyel is a fogyasztóvédelemhez fordulnak az emberek, amely ügyek nem tartoznak a szervezet hatáskörébe. Így a fogyasztóvédelem bármennyire is szeretne segíteni nekik, abban az adott ügyben a jog nem ad rá módot – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Szabó Áron arra is felhívta a figyelmet, hogy körültekintően kell megválasztanunk, esetleges panaszunkkal mely hatóságot keressük meg, mert sok idő telhet el, mire egy rossz helyen benyújtott panasz végleg a megfelelő helyére kerül.

A D.A.S JogSzerviz szakértője kiemelte: a fogyasztóvédelmi hatóságok nem fogják eldönteni az egyedi jogvitáinkat. Nem mondják ki, hogy rossz a cipő, nem állapítják meg, hogy indokolatlanul magas a számla, de még azt sem döntik el, hogy a biztosítónak fizetnie kell-e vagy nem.

Ezekben az ügyekben, az egyedi szerződéses jogvitákban a bíróság hivatott dönteni, illetve alternatívaként a békéltető testületekhez is lehetséges fordulni.

Nem bíróság, hanem a fogyasztói jogok őre

A fogyasztóvédelmi hatóságok, mint fentebb említettük, a fogyasztói jogok felett őrködnek. Szankcionálnak, ha nincs panaszkönyv, vagy nem foglalkoznak a panaszunkkal, ha nem elérhető az ügyfélszolgálat, ha válasz nélkül hagyják megkeresésünket, nem tartják be a jogszabályban megjelölt határidőket, nem tájékoztatnak a minket fogyasztóként megillető jogokról.

Ha megállapítottuk, hogy a problémánk a fogyasztói jogaink megsértéséből adódik, felmerül a következőkérdés, ki is az a fogyasztóvédelem? – húzta alá dr. Szabó Áron.

Általánosságban elmondható, hogy a fogyasztóvédelmi szerv a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, illetve a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelősége. A legtöbb esetben, a legtöbb vállalkozással szemben felmerülő panaszunkkal a fogyasztóvédelmi felügyelőségekhez tudunk fordulni, ahol ügyünket kivizsgálják, és ha a kérdés a hatáskörükbe tartozik, döntést hoznak, szankciókat alkalmaznak. Az NFH-n kívül három hatóságot, három nagy szektort szokás megemlíteni.

Változások a pénzügyi szektor esetében

Elsőként a pénzügyi szektort említjük, tekintettel arra is, hogy a korábban életbe lépett változás alapján már nem a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) a partnerünk, hanem egyenesen a Magyar Nemzeti Bank, azon belül is a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ.

Ők járnak el azon fogyasztói jogvitákban, ahol pénzügyi szervezet sérti meg a fogyasztók védelmére hivatott jogszabályokat, például nem kapja meg az ügyfél a jogszabály által előírt tájékoztatásokat, netán egyenesen megtévesztő tájékoztatást kap.

Forrás: Origo

A telekommunikációs cégek és a média fogyasztókkal szembeni magatartása felett az NMHH, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság őrködik. Hozzájuk kell fordulni, ha a mobilszolgáltatónk például tiltásunk ellenére emelt díjas SMS-t küld, vagy ha kéretlenül kapunk e-mailes reklámüzenetet, vagy ha internetszolgáltatónk nem reagál panaszunkra.

Harmadik csoport: az energiaszolgáltatóké

A harmadik csoport pedig az energiaszolgáltatóké – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Bár velük kapcsolatban részben az NFH, pontosabban a megyei felügyelőségek illetékesek (lakossági fogyasztó esetében a méréssel, leolvasással, számlázással, elszámolással, díjfizetéssel, tartozás miatti ki- és visszakapcsolással kapcsolatos panaszok ügyintézése), megvan itt is a külön hatóság, a MEKH, azaz a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

Ez utóbbi hatóság jár el ugyanis a földgáz- és áramszolgáltatókkal szemben, például a csatlakozási kérelmek beadása és szerződések megkötése, a csatlakozások kiépítése során felmerülő fogyasztói panaszok (határidők betartása, megfelelő tájékoztatás) kivizsgálásakor, vagy a garantált szolgáltatások és a kötelező közszolgáltatások megsértése esetén.

Mint látható, körültekintően kell megválasztanunk, panaszunkkal mely hatóságot keressük meg, mert sok idő telhet el, mire egy rossz helyen benyújtott panasz végleg a megfelelő helyére kerül – hangsúlyozta végezetül dr. Szabó Áron.