Mi a jogi helyzete azoknak, akik devizában vettek fel kölcsönt és devizában is törlesztettek? Rájuk mennyiben vonatkozik a törvény hatálya? Mi az ő jogi helyzetük a törvény függvényében a minisztérium szakemberinek megítélése szerint? – kérdezte az Origó az Igazságügyi Minisztériumtól.
Arra is kíváncsiak voltunk, milyen előkészítése volt a devizahiteles törvénynek, volt-e esettanulmány, hogyan és miképpen tájékoztatták a jogalkalmazókat a küszöbön álló jogszabályról? A tárca sajtóosztályán azt ígérték, amint megkapják az illetékes szakfőosztályokról a válaszokat, azokat továbbítják az Origónak.
Kérhetik az adósok
A júliusban elfogadott devizahiteles törvény néhány rendelkezése még tisztázásra szorul a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara alelnöke szerint, annyi azonban több korábbi, médiában megjelent hírrel ellentétben bizonyos, hogy akikre vonatkozik a jogszabály, azok a végrehajtóktól kérhetik a fizetésükre vonatkozó letiltások felfüggesztését. Ezeknek a kéréseknek a végrehajtók mérlegelés nélkül eleget tesznek.
Császti Ferenc hangsúlyozta: az adósoknak ez lélegzetvételnyi időt jelent, hiszen az élet nem áll meg, a felvett hiteleket pedig minden ellenkező állítással szemben a végén meg kell fizetni, elég csak arra gondolni, hogy nagyon sokan tesznek eleget hónapról hónapra fizetési kötelezettségüknek, nem egy esetben nagy áldozatvállalások révén.
Akik Ausztriában vették fel
Számos magyar állampolgár Ausztriában vette fel a hitelt, az ottani, így az osztrák jog alá tartozó bankoktól. Az ő helyzetük egyértelmű, rájuk nem vonatkozhat a júliusban meghozott törvény, esetükben nem lehet felfüggeszteni a végrehajtásokat.
Az bizonyos, hogy a törvény azokra a magánszemélyekre mindenképpen vonatkozik, akik 2004. május 1. után vettek fel hitelt, és a folyósító pénzintézet Magyarországon van bejegyezve, és itt legalább fiókteleppel, vagy telephellyel rendelkezik.
A tartozás összege sohasem lesz nulla
A jogszabály ugyanakkor nem vonatkozik a kereskedelmi célú hitelekre és a vállalakozói hitel felvételekor tett kezességvállalásokra sem, függetlenül attól, hogy deviza-, vagy forintalapú hitelekről van szó. A jelenleg hatályos szabályozás pedig arról is rendelkezik, az adósnak változatlanul lehetősége van tartozása kifizetésére, azaz ha akarja, el tudja adni az adós az ingatlanát, miután kiegyenlítette a tartozást.
A Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara alelnöke végezetül ismét felhívta a figyelmet, hogy kicsi az esélye annak, hogy a tartozás összege nulla lesz, a hitelt minden esetben vissza kell fizetni.