Átalakítják az igazságügyi szakértői rendszert

Pár héten belül elkészülhet az a javaslat, amely tartalmazza az igazságügyi szakértői rendszer átalakításának javaslatát – hangzott el az Igazságügyi Minisztériumban egy sajtóbeszélgetésen. A tárca a szakértők függetlenségét, pártatlanságát erősítené, külső minőségbiztosítási rendszert vezetne be, és emelnék a szakértők négyezer forintos óradíját is.

Október közepéig elkészül a szakértői rendszer átalakításának javaslata, de már most nyilvánvaló, hogy a szakértők függetlenségét, pártatlanságát erősíteni kell – mondta Patyi Gergely, az IM igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára egy sajtóbeszélgetésen.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az igazságszolgáltatásban minden mindennel összefügg, ezért nem lehet önállóan kezelni az egyes területeket, így például az igazságügyi szakértők problémáit. Egy-egy részterületen a szabályok megváltoztatása máshol nem várt problémákat okozhat, ezért nagyon fontos, hogy – bár érezhető a társadalmi igény a rendszer mielőbbi átalakítására – körültekintően járjon el a tárca, amikor megfogalmazza az átalakítási javaslatait - tette hozzá.

Külső minőségbiztosítási rendszer

A tárca szerint minden módon erősítenie kell a szakértők függetlenségét, pártatlanságát. Mint mondta, a szakértői kamara elképzelése szerint a szakértőket a kamarák minősítenék szakmai tudás alapján, de ezt a javaslatot az államtitkárság nem támogatja.

Az országban 4600-4800 igazságügyi szakértő van, egy-egy területen néhány száz ember dolgozik, így visszásságot okozhat, ha egymást minősítik. A szakmai kompetenciákat azonban értékelni kell, ezért a tárca külső minőségbiztosítási rendszer bevezetését tartaná helyesnek.

Elhangzott: bár a szakértői kamara feladata a fegyelmi és etikai kérdésekben az eljárások lefolytatása, de megfelelő eljárási és büntetési rendszert kell kialakítani annak érdekében, hogy sem az esetleges korrupció, sem a plágium ne maradjon büntetlenül, ez a szakmának is érdeke.

Az államtitkár hangsúlyozta: a feltárt problémák egy részének megoldása nem igényel jogalkotást, csak a már létező szabályokat kell betartatni.

A jelenlegi szabályozás

Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény szerint a szakértőt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak az ügyben eljáró hatóság, továbbá az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére nyújthat tájékoztatást.

A szakértő a tevékenysége során általa kezelt személyes adatokat - ha törvény másképp nem rendelkezik - a kirendelés vagy megbízás befejezését követően haladéktalanul zárolja.

A Rezesová-perben komoly gondok voltak az igazságügyi szakértői véleményekkel, akadt szakértő, akit a bíróság alapos fejmosást követően kizárt az eljárásból. Fotó: Bielik István - Origo

A befejezett kirendelést vagy megbízást követően a szakértő az általa kezelt, zárolt személyes adatokat tevékenysége szakmai, módszertani, etikai megfelelőségének, valamint jogszabályszerűségének ellenőrizhetősége céljából a zárolástól számított 10 évig tárolja, és azokat kizárólag a kirendelő, megbízó, az igazságügyi szakértőkkel szemben etikai eljárás lefolytatására jogosult, valamint a személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja.

Öt napon belül köteles közölni

A szakértő köteles a tudomására jutásától számított öt napon belül - szakértői intézmény, társaság vagy szervezet kirendelése esetén tíz napon belül, annak vezetője útján - közölni a kirendelő hatósággal, ha a személyére nézve törvényben meghatározott kizáró ok áll fenn, vagy a feltett kérdések megválaszolása egészben vagy részben nem tartozik azon szakismeretei körébe, amelyekben a szakértő a rá irányadó szabályok szerint jogosult eljárni.

Öt napon belül köteles közölni azt is, ha szakértői tevékenységének ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha tevékenysége ellátásának vagy a részvizsgálatok elvégzésének feltételei nincsenek meg, vagy más kirendelő hatóság felkérésének kell eleget tennie, a vizsgálat elvégzéséhez más szakértő igénybevétele is szükséges, a feladatát a hatóság által megadott határidőre nem képes teljesíteni, vagy a feltett kérdésben külön jogszabályban meghatározott szervezet jogosult szakvéleményt adni.