D.A.S. JogSzerviz: erről fognak dönteni a devizaperek, ez a lényegük

A D.A.S. JogSzerviz szakértőjével készült, átfogó cikkben, minden olyan kérdésre megpróbálunk válaszolni, amelyek felmerülhetnek az elindult devizahiteles perek kapcsán. Mit is kell igazolniuk a bankoknak, mi is lesz a lényege az ügyek jogerős lezárásának? A júliusban elfogadott törvény ugyanisalapjaiban teszi kérdésessé a pénzügyi intézmények által az elmúlt évek során tanúsított magatartás jogszerűségét, ezért a bíróságok erről fognak jogerős ítéletet hozni – hangsúlyozta dr. Bekk Judit.

Július 18-án lépett hatályba az a törvény, mely a Kúria által kiadott, a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó, úgynevezett jogegységnyi határozatával kapcsolatos egyes kérdéseket hivatott rendezni – fejtette ki elöljáróban a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A törvény a 2004. május 1. napja és 2014. július 18. napja között kötött fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozik, ide nem értve azonban azok a már visszafizetett kölcsönöket, melyeknél a teljesítésre irányuló kötelezettség végtörlesztés következtében, vagy azért szűnt meg, mert a Nemzeti Eszközkezelő átvette a kötelezettségeinek egyébként eleget tenni nem tudó adós ingatlanát.

Az árfolyamrés kérdése

A törvény egyik része az árfolyamrés kérdését hivatott rendezni: a szabályozás szerint a fogyasztói kölcsönszerződésekben – az egyedileg, külön megtárgyalt szerződési feltételt kivéve – semmis az a kikötés, amely szerint a pénzügyi intézmény a kölcsön nyújtásakor a vételi, a tartozás törlesztésénél pedig az eladási vagy egyébként a folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő árfolyam alkalmazását írja elő.

Ha ilyen kikötést tartalmaz a szerződés, a törvény értelmében az ott meghatározottak helyett mind a folyósítás, mind a törlesztés tekintetében a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. Az ezzel kapcsolatos számításokat a pénzügyi intézeteknek a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül kell elvégezniük – mutatott rá dr. Beck Judit.

Kimondja azt is a jogszabály, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződések esetében vélelmezni kell azt, hogy tisztességtelen a kamatemelést, költségemelést illetve a díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés – kivéve ez alól az egyedileg megtárgyalt feltételeket – tekintettel arra, hogy az nem felel meg az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének. Nem felel meg a tételes meghatározás elvének, az objektivitás elvének, a ténylegesség és arányosság elvének, az átláthatóság elvének, a felmondhatóság elvének, és a szimmetria elvének.

A pénzügyi intézményeknek kötelessége volt a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül megvizsgálni a fogyasztói kölcsönszerződések részévé vált azon általános szerződési feltételeket, illetve az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételeket, melyekben szerepelnek az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötések. Nem volt elég azonban ezeket megvizsgálni, ha ilyet használt a pénzügyi intézmény, azt be is kellett jelenteni a Magyar Nemzeti Bank részére, és nyilatkozni kell arról, hogy az adott kikötést tisztességesnek tekinti-e.

Ha a Magyar Nemzeti Bank által az kerül megállapításra, hogy a valamely szerződési feltétel vonatkozásában vélelmezni kell annak tisztességtelenségét, de a pénzügyi intézmény álláspontja szerint az adott feltétel tisztességes, a vélelem megdöntésére polgári peres eljárást indítható – húzta alá dr. Bekk Judit.

A pénzügyi intézmények bizonyíthatják

Azok a pénzügyi intézmények, melyek a közöttük és a fogyasztók között létrejött kölcsön-, hitel-, vagy lízingszerződésekben a kamatemelés, a költségemelés, illetve a díjemelés vonatkozásában lehetővé tették a szerződések egyoldalú módosítását, ám azok nem felelnek meg a közelmúltban hatályba lépett törvény által meghatározott alapvető elveknek, most peres eljárás során bizonyíthatják, hogy az általuk alkalmazott kikötések tisztességesek és jogszerűek volt.

Az eljárásokat a pénzügyi intézményeknek a Magyar Állammal szemben kellett megindítani. A per alapvetően a polgári peres eljárás szabályai szerint zajlik, ám a törvény által eszközölt módosításokat figyelembe kell venni. A törvény értelmében a pénzügyi intézményeknek a deviza alapú szerződések esetén a törvény hatálybalépésétől, vagyis 2014. július 26. napjától számított 30 nap állt rendelkezésre a keresetlevelek előterjesztésére, míg forint alapú szerződések esetén ez a határidő 120 nap.

Fotó: Bielik István - Origo

Az ügyeket a Fővárosi Törvényszék tárgyalja, aki a kereseteket 30 napon belül bírálja el. A bíróság kizárólag abban a kérdésben hoz döntést, hogy a pénzügyi intézmény által tisztességesnek tartott szerződéses kikötés megfelel-e a törvényi előírásoknak. Abban az esetben, ha a bíróság által hozott ítélettel valamelyik fél nincs megelégedve, lehetősége van az ellen fellebbezést, illetőleg ha a másodfokon születne rá nézve kedvezőtlen döntés, felülvizsgálati kérelmet benyújtani.

Az eljárások közös jellemzői

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint mindhárom fokon lefolytatott eljárás közös jellemzője, hogy a törvény igen szigorúan határozza meg azokat a határidőket, melyeket a bíróságoknak egy-egy kérelem elbírálása, eljárási cselekmény lefolytatása során be kell tartani. A határidők meglehetősen rövidek, a megszokott eljárásokban alkalmazottaknak csupán töredéke: így például 1 órás határidővel is találkozhatunk a törvényben.

A jogalkotók gondoltak a már folyamatban lévő peres eljárásokra is a jogszabály megalkotása során: a törvény kimondja, hogy a külön jogszabályban meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2014. december 31. napjáig hivatalból fel kell függeszteni - meghatározott kivételekkel - azokat a peres eljárásokat, amelyeknek a tárgya részben vagy egészben a törvény hatálya alá eső szerződéses kikötés.

Mégpedig függetlenül attól, hogy azt az eljárást az adós, a fogyasztó kezdeményezte-e, vagy egy ilyen kikötésre alapozott követelés érvényesítése iránt a pénzügyi intézmény indított eljárást.

A törvény a kölcsönszerződésen alapuló követelések behajtása iránt folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra nézve is tartalmaz rendelkezéseket, melyek értelmében a külön törvény által meghatározott időpontig – jogszabály által nevesített kivételekkel - eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, a felek és egyéb érdekeltek által tett nyilatkozatok hatálytalanok, a meghatározott időpontig minden határidő megszakad, és majd csak azt követően indul újra.

A törvény tehát alapjaiban teszi kérdésessé a pénzügyi intézmények által az elmúlt évek során tanúsított magatartás jogszerűségét, melyek felett ítélet hozatala most a bíróság feladata. A törvény által meghatározott határidőknek köszönhetően remélhetőleg hamarosan sor kerül a felmerült kérdések jogerős lezárására – összegezte végezetül dr. Bekk Judit.