A reklámadó törvényt már a hatályba lépését megelőzően jelentős mértékben módosították a 2014. évi XXXIV. törvénnyel. A jogszabály már 2014. augusztustól 20-i határidővel adóbevallási és adófizetési kötelezettséget ír elő a reklámot közzétevők számára és a módosítás alapján már nemcsak a reklámokat megjelentető, hanem a reklámokat megrendelő vállalkozások is adóalanynak minősülnek.
Számos kérdés merül fel a jogszabály kapcsán, így például érdemes tisztázni a reklámadó alanyainak személyét, az adóköteles tevékenységeket, a reklám fogalmát, az adó alapját érintő tudnivalókat, nem különben az adó mértékét és megfizetésének módját – fejtette ki elöljáróban dr. Szegedi Ildikó,a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője.
A reklámadó alanyai
A reklámadó alanyai a reklámot közzétevő, hasznosító személyek, akik alatt a Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató; az olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé; a sajtótermék kiadója értendő.
Adóalany továbbá a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet; az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője.
Adófizetésre a reklám közzétételének megrendelője kötelezett, kivéve, ha az előzőekben felsorolt alanyok nyilatkozatot tettek a részükre az őket terhelő adókötelezettségről és az adófizetési kötelezettség teljesítéséről, vagy arról, hogy nem terheli őket adófizetési kötelezettség. A nyilatkozatot a számlának, szerződésnek vagy más számviteli dokumentumnak kell tartalmaznia.
Adóköteles tevékenységek
Ilyen tevékenységnek minősül a reklám közzététele a médiaszolgáltatásban; a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben; a szabadtéri reklámhordozón; bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon; az interneten túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon – ismertette dr. Szegedi Ildikó.
A reklám fogalma
A reklámról szóló törvény alapján a gazdasági reklám és a kereskedelmi közlemény minősül reklámnak. A gazdasági reklám olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.
A kereskedelmi közlemény pedig olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató jogi személy árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Saját célú reklám a reklámadó törvény szerint: a reklámközzétevő saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklám.
Az adó alapja és mértéke
A reklámadó alapja eltérő a reklámot közzétevő és a reklám megrendelője vonatkozásában. A reklámközzétevő esetében a reklámadó alapja az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel, a saját célú reklám esetén a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.
A reklám megrendelője esetében a reklámadó alapja, a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének két és félmillió forint összeget meghaladó része.
A reklámot közzétevő adóalany esetén a reklámadó sávosan progresszív. Az adó mértéke az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék, az adóalap 0,5-5 milliárd forint közötti része esetén egy százalék, 5-10 milliárd forint közötti része esetén tíz százalék, 10-15 milliárd esetén húsz, 15-20 milliárd esetén harminc, míg a 20 milliárd forintot meghaladó része után negyven százalék.
Kapcsolt vállalkozások esetében az egyes adóalanyok adóalapját össze kell adni és az együttes adóalap után kell az adót a fenti mértékkel kiszámítani és a fizetendő adót arányosan fel kell osztani az egyes adóalanyok között.
Az adó mértéke a reklám közzétételének megrendelője, mint adóalany esetén a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének két és félmillió forint összeget meghaladó részének húsz százaléka. A jogszabály további pontos rendelkezéseket tartalmaz a reklámadó megfizetési módjára – emelte ki a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője.