A várandós és emberi reprodukciós eljárásban résztvevő nők védelme kapcsán a következőképp lehet összegezni a döntést – fejtették ki elöljáróban a Bán S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandóság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság. Nem szüntetheti meg továbbá a tényleges önkéntes katonai szolgálatteljesítés, valamint a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap tartama alatt.
Az eddig hatályos rendelkezések szerint a nő a várandóságra és a reprodukciós kezelésre csak akkor hivatkozhatott, ha erről a felmondás közlését megelőzően a munkáltatót tájékoztatta.
A várandós és emberi reprodukciós eljárásban résztvevő nők védelme
Az Alkotmánybíróság megállapította: „a felmondás közlését megelőzően” szövegrész alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság szerint a nő magán és intim szférájába való szükségtelen beavatkozásnak tekinthető, hogy csak azért tájékoztassa a munkáltatóját és engedjen bepillantást az intim szférájába a várandóságáról és reprodukciós kezeléséről, hogy egy esetleges felmondást megelőzzön.
Az Alkotmánybíróság szerint a nőt megilleti az a jog, hogy csak akkor tárja fel ezt a körülményt, ha a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének szándékát kinyilvánítja és ekkor döntsön a felmondási védelem igénybevétele érdekében a magánszférába tartozó adatok kiszolgáltatásáról.
Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a rendelkezés ezt követően sem értelmezhető úgy, hogy a felmondást közlését követően, azaz a felmondásról szóló értesítés fizikai átadása vagy postai kézbesítését követően hivatkozzon a munkavállaló a védelmére, hiszen ekkor a felmondás már hatályosult és nem vonható vissza. (17/2014. (V.30.) AB Határozat)
Következtetés
A döntés tanulsága, hogy a munkáltatónak körültekintően kell eljárnia a munkavállalók felmondása közlését megelőzően, hiszen az Alkotmánybíróság döntését követően megtörténhet, hogy egy felmondással érintett munkavállaló közvetlenül a felmondási szándék kinyilvánításakor jelzi várandóságát vagy lombikbébi programban való részvételét, mely esetben a felmondás nem lesz jogszerű.
A Bán S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői megjegyezték: az eset kizárólag a munkáltatói (rendes) felmondásra vonatkozik, tehát azonnali hatályú (rendkívüli) felmondásnak és közös megegyezéses munkaviszony megszüntetésnek a fentiek szerint védettnek minősülő munkavállalók esetén is helye van.
(A magyar munkajogi joggyakorlatot átalakító bírói döntéseket elemző, a Bán S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértőivel készült háromrészes írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)