Bán, S. Szabó: ezek a bírói döntések alakítják át a munkajogi gyakorlatot (2. rész)

Kihirdette a Kúria a devizahitelesek törvényességét.

A Bán S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői összegyűjtötték az elmúlt időszak néhány olyan legfelsőbb szintű bírósági döntését, amelyek érinthetik a magyarországi cégek munkajogi intézkedéseit és amelyek alakítják a magyar munkajogi joggyakorlatot. Most a második részt olvashatják, az első rész itt érhető el.

A prémiumkitűzés kapcsán hozott döntés kapcsán kijelenthető, hogy a Kúria, vonatkozó eseti döntésben megállapította, hogy konkrét, szerződéses kötelezettség hiányában – pusztán a prémiumkiírás lehetőségének megfogalmazása alapján – még a korábbi munkáltatói gyakorlat sem teremt jogalapot munkavállalói többletteljesítmény hiányában prémium követelésére.

A Kúria szerint a munkáltató jogszerűen határozhat meg olyan feltételeket a prémiumkitűzésben, melynek teljesítése nem kizárólag a munkavállaló teljesítményétől függ, így például az üzleti terv teljesítése – hívták fel a figyelmet a Bán S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.

Önmagában az sem valósít meg rendeltetésellenes joggyakorlást, ha a tulajdonos a mérlegelési jogkörében eljárva akként dönt, hogy a munkavállalója részére nem tűz ki prémiumot. A munkáltató gazdasági döntését a munkaügyi bíróság nem vizsgálhatja. (Kúria Mfv. II. 10.177/2013.)

Következtetés

A prémium kitűzésének feltételeit minden esetben célszerű a munkaszerződésben vagy egy külön prémiumszabályzatban rögzíteni – tanácsolták a Bán S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.

A munkáltató jogszerű üzleti érdekeinek védelme érdekében nem tanácsos akként rendelkezni, hogy minden évben egy bizonyos időpontig a tulajdonos vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv köteles a prémium feladatokat megállapítani.

Ilyen prémium kitűzési kötelezettség hiányában ugyanis a tulajdonos vagy az ügyvezetés jogszerűen dönthet úgy, hogy nem tűz ki prémiumfeladatot az adott évre. Jogszerű olyan prémium kitűzése is, amely részben vagy akár teljes egészben a cég üzleti eredményétől függ, nem pedig egyedi, szubjektív munkavállalói célok teljesítésétől.

Azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók bérezése

A Kúria megállapította, hogy jogellenes az a munkáltatói gyakorlat, amikor azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál – az elvégzett munka természetében, minőségében, mennyiségében, munkakörülményeiben, erőfeszítésben és felelősségben fennálló azonosság mellett – eltérő bérezést alkalmaz.

Ezzel a gyakorlattal a munkáltató megsérti az egyenlő bánásmód követelményét – hangsúlyozták a Bán S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői. Önmagában egy magasabb végzettség vagy diploma megléte nem alapoz meg többlet munkabér iránti igényt, ha a munkavállaló ezt a végzettséget a tevékenysége ellátása során nem tudja hasznosítani.

. Fotó: Mudra László - Origo

Azonos jellegű munka esetén akkor jelentkezhet a díjazásban eltérés, ha a munkakör ellátása szempontjából rendelkezik a munkavállaló további, vagy magasabb végzettséggel. (Kúria Mfv. I. 10.227/2013.)

Következtetés

Az azonos munkakörben, felelősségi körben, azonos munkakörülmények között dolgozó munkavállalók között a bérezésben nem tehető különbség. Az eltérő bérezést valami többletkörülménynek (például: az adott munkakör ellátásához szükséges magasabb végzettségnek, nagyobb szakmai tapasztalatnak) kell indokolnia.

(A magyar munkajogi joggyakorlatot átalakító bírói döntések elemző, a Bán S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértőivel készült, háromrészes írás harmadik részét hamarosan közöljük – a szerk.)