Lajstromozható a Rubik-kocka formája közösségi védjegyként

Az Európai Unió Bírósága teljes mértékben megalapozatlannak tartotta egy német játékszergyártó cég kesetét és érvényesnek ítélte a Rubik-kocka formájának közösségi védjegyként történő lajstromozását.

A fellebbezési tanács megállapította: a felperes nem szolgáltatott meggyőző bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a rácsos kockaszerkezet a háromdimenziós kirakójátékok területén úgymond „normát” képezne.

Kijelentette: az a tény, hogy létezik olyan kirakójáték, nevezetesen a Soma‑kocka, amelyik hasonlít a vitatott védjegy kockájához, nem elegendő annak bizonyítására, miszerint a vitatott védjegy nem rendelkezne elegendő jellemzővel ahhoz, hogy az érintett áruk tekintetében önmagában vett megkülönböztető képességgel rendelkezőnek lehessen tekinteni. A kocka grafikus ábrázolása nem tartalmaz műszaki megoldást, amely akadályozná a védjegyként való oltalmazhatóságát.

A bíróság szerint a szerkezet részét képező vastag fekete vonalak, amelyek a kocka három ábráján láthatók, és a kocka oldalainak belsejét négyzetrácsozzák, egyáltalán nem utalnak a kocka különálló elemeinek elforgathatóságára, és ennél fogva nem töltenek be semmilyen műszaki funkciót.

Előzmények

1999-ben az Európai Unió Védjegy és Design Hivatala (OHIM) a Rubik-kockához fűződő szellemi tulajdonjogokat kezelő brit társaság, a Seven Towns kérelmére, háromdimenziós kirakójátékok tekintetében, közösségi térbeli védjegyként lajstromozta a kocka egy meghatározott formáját, a fent említett fekete vonalas és négyzetrácsos formát.

1999. április 6án a szóban forgó védjegyet 162784. számon közösségi védjegyként lajstromozták. A védjegy oltalmát 2006. november 10‑én megújították.

2006-ban a Simba Toys GmbH & Co. KG német játékgyártó cég kérelmezte az OHIM-nál a térbeli védjegy törlését, többek között azzal az indokkal, hogy az olyan műszaki megoldást tartalmaz, amely megoldás csak szabadalomként oltalmazható, védjegyként azonban nem. Az OHIM döntését követően a német cég a bírósághoz fordult.

Nem jelenti feltétlenül, hogy elforgatható

A bíróság szerint a felperes állításaival ellentétben, többek között az a tény, hogy a kirakójátékok jellegüknél fogva különálló elemekből tevődnek össze, nem jelenti feltétlenül azt, hogy ez utóbbiak elforgathatók. A jelen esetben a tárgyilagos szemlélő nem feltétlenül úgy fogja fel a fekete vonalakat – még akkor sem, ha vélelmezzük, hogy észreveszi az azok szélein lévő hézagokat –, mint amelyeknek az a funkciója, hogy a szóban forgó kockát olyan különálló elemekre osszák, amelyek „valamilyen módon” elmozdíthatók.

A kilenc négyzet, amely a szóban forgó kocka minden egyes oldalán megjelenik, a fekete szélek miatt, amelyekből áll, többek között arra is szolgálhatna, hogy azokra például betűket, számokat, színeket vagy ábrákat helyezzenek, anélkül, hogy e négyzetek vagy a kocka más elemei elmozdíthatók lennének.

A Rubik-kocka függőleges és vízszintes sávjainak elforgathatósága nem a fekete vonalakból következik, és nem is a rácsszerkezetből, hanem a kocka belső mechanikájából, amely a vitatott védjegy ábrázolásain nem látható, így a Rubik-kocka formájának közösségi védjegyként történő lajstromozása nem tagadható meg azon indokból, hogy az műszaki funkciót testesít meg.

Nem tiltható a háromdimenziós kirakójáték forgalmazása

A bíróság szerint ellentétben azzal, amit a felperes állít, a vitatott védjegyre annak jogosultja nem hivatkozhat annak érdekében, hogy harmadik felek számára megtiltsa az elforgatható háromdimenziós kirakójátékok forgalmazását.

Forrás: Neopaint

Ugyanis, e védjegy lajstromozásának nem az a joghatása, hogy azt az elforgathatóságot, mint tulajdonságot részesítse oltalomban, amellyel a szóban forgó forma rendelkezik, hanem kizárólag azon kockaforma tekintetében biztosít oltalmat, amely az oldalain rácsszerkezetes, és ami ez által egyfajta „fekete keret” külsőt kölcsönöz neki.

Az említett védjegy különösen nem akadályozhatja meg a harmadik feleket abban, hogy kockától eltérő formájú, vagy ugyan kocka formájú, de az oldalain a vitatott védjegyen láthatóhoz hasonló más rácsszerkezetet,vagy ahhoz hasonló más motívumot nem tartalmazó formájú háromdimenziós kirakójátékokat forgalmazzanak, függetlenül attól, hogy az említett kirakójátékok rendelkeznek‑e elforgatható képességgel, vagy sem.

A német céget a perköltség teljes megfizetésére kötelező bíróság hangsúlyozta, hogy az ügyiratokból az derül ki, hogy a bejelentett védjegy lajstromozás iránti kérelmének benyújtása idején a piacon már számos olyan háromdimenziós kirakójáték volt kapható, amely elforgatható képességgel rendelkezett, és amely nem kocka formájú volt, és/vagy a rácsszerkezettől eltérő motívumokat tartalmazott.