Hozzátette: a kamara a kormánnyal közösen a végrehajtási rendszer optimalizálásán dolgozik, többek között arról is egyeztetnek, miként lehet a végrehajtási eljárást tovább gyorsítani, költségeit pedig csökkenteni.
Az elnök szerint a még hatékonyabb működéshez egyebek mellett az ügyintézés további digitalizálására, az ügyviteli szabályok kiegészítésére van szükség.
Császti Ferenc hangsúlyozta, hogy a kamara nyilvántartása alapján a végrehajtási rendszer folyamatosan fejlődik: a költségmentes ügyeket a továbbiakban az adófizetők helyett a kamara előlegezné meg.
Tavaly az eljárások 56 százaléka eredményes volt, a behajthatatlan követelések 32 százalékos aránya pedig az elnök szerint a magyar társadalom viszonyait tükrözi: a népesség 14 százaléka él mélyszegénységben, 36 százaléka létminimum alatt, az eredménytelenségi arány azonban ezt nem haladja meg.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara Országos Felügyeleti Tanácsának tájékoztatása szerint idén 397, tavaly összesen 920 panaszbeadvány érkezett a nyilvántartásba.
A végrehajtást kérők beadványainak többsége az eljárások elhúzódására vagy eredménytelenségére hivatkozik, míg az adósoké a végrehajtó törvénysértő intézkedését sérelmezi. A kamara elnöke megjegyezte, hogy a panaszok csupán 4-5 százaléka bizonyul megalapozottnak, arányuk elenyésző az évi közel 600 ezer kiosztott ügyhöz képest, azonban ez a szám még tovább csökkenthető.
A Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara összesen 197 végrehajtói iroda több mint 2500 dolgozójának tevékenységét fogja össze, a szervezet létszáma évente 100-150-nel emelkedik.