Várják a bírák jelentését az alkalmatlan szakértői véleményekről

Az igazságügyi szakértői névjegyzék felülvizsgálata a tervek szerint idén lezárulhat, a legjobb minőségbiztosítás pedig az eljáró bíró, ezért a tárca várja a bírák jelzéseit például a késedelmes, vagy alkalmatlan szakértői véleményekről.

Patyi Gergely, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára a Kúria teljes ülésén tartott előadásában hangsúlyozta, hogy a szakértő egyre fontosabb szereplője az igazságszolgáltatásnak.

A cél a jó minőségű, időben elvégzett szakértői munka feltételeinek megteremtése, hogy a szakvélemények segítsék, ne pedig elbizonytalanítsák a bíróságokat.

Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak problémák a nyilvántartásban, területi egyenlőtlenségek alakultak ki, hiányzik a minőségbiztosítás, a szakértői díjak késedelmes kifizetése esetenként már a működőképességet veszélyezteti, a szakértői névjegyzék felülvizsgálata pedig 2006 óta húzódik.

Névjegyzék és aggályos rendelkezések

A tárca által felvázolt problématérkép szerint van, amit a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal, van, amit az Igazságügyi Minisztérium és van, amit csak a jogalkotás tud kezelni.

Patyi Gergely elmondta: a névjegyzék felülvizsgálata a tervek szerint idén lezárulhat, a legjobb minőségbiztosítás pedig az eljáró bíró, ezért a tárca várja a bírák jelzéseit például a késedelmes, vagy alkalmatlan szakértői véleményekről. (A szakértői kamara elképzelése szerint a szakértőket a kamarák minősítették volna a szakmai tudás alapján, de ezt a javaslatot az államtitkárság nem támogatta.)

Az államtitkár szerint a szakértői kamara etikai eljárása is több ponton aggályos. Kifogásolható például az a rendelkezés, mely szerint egyáltalán nem vizsgálható az olyan szakértői vélemény, amely jogerős ítélet alapjául szolgál. Természetesen nincs szó az ilyen vélemények generális felülvizsgálatáról, de az általános tilalom sem biztos, hogy jó megoldás – tette hozzá végezetül.

Emelnék az óradíjat

A tárca a szakértők függetlenségét, pártatlanságát erősítené, külső minőségbiztosítási rendszert vezetne be, és emelnék a szakértők négyezer forintos óradíját is.

Az országban 4600-4800 igazságügyi szakértő van, egy-egy területen néhány száz ember dolgozik, így visszásságot okozhat, ha egymást minősítik. A szakmai kompetenciákat azonban értékelni kell, ezért a tárca külső minőségbiztosítási rendszer bevezetését tartaná helyesnek.

Bár a szakértői kamara feladata a fegyelmi és etikai kérdésekben az eljárások lefolytatása, de megfelelő eljárási és büntetési rendszert kell kialakítani annak érdekében, hogy sem az esetleges korrupció, sem a plágium ne maradjon büntetlenül, ez a szakmának is érdeke.

Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény szerint a szakértőt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak az ügyben eljáró hatóság, továbbá az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére nyújthat tájékoztatást.

A szakértő a tevékenysége során általa kezelt személyes adatokat - ha törvény másképp nem rendelkezik - a kirendelés vagy megbízás befejezését követően haladéktalanul zárolja.

A befejezett kirendelést vagy megbízást követően a szakértő az általa kezelt, zárolt személyes adatokat tevékenysége szakmai, módszertani, etikai megfelelőségének, valamint jogszabályszerűségének ellenőrizhetősége céljából a zárolástól számított 10 évig tárolja, és azokat kizárólag a kirendelő, megbízó, az igazságügyi szakértőkkel szemben etikai eljárás lefolytatására jogosult, valamint a személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja.

Öt napon belül köteles közölni

A szakértő köteles a tudomására jutásától számított öt napon belül - szakértői intézmény, társaság vagy szervezet kirendelése esetén tíz napon belül, annak vezetője útján - közölni a kirendelő hatósággal, ha a személyére nézve törvényben meghatározott kizáró ok áll fenn, vagy a feltett kérdések megválaszolása egészben vagy részben nem tartozik azon szakismeretei körébe, amelyekben a szakértő a rá irányadó szabályok szerint jogosult eljárni.

Öt napon belül köteles közölni azt is, ha szakértői tevékenységének ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha tevékenysége ellátásának vagy a részvizsgálatok elvégzésének feltételei nincsenek meg, vagy más kirendelő hatóság felkérésének kell eleget tennie, a vizsgálat elvégzéséhez más szakértő igénybevétele is szükséges, a feladatát a hatóság által megadott határidőre nem képes teljesíteni, vagy a feltett kérdésben külön jogszabályban meghatározott szervezet jogosult szakvéleményt adni.