A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásának itt olvasható első részében arról írt, hogy az Európa Unión belüli élénk kereskedelem óhatatlanul számos kifizetetlen számlát, vitatott, vagy akár nem vitatott követélést is eredményez.
Felvetődik a kérdés, ilyenkor mi a teendő, melyik bírósághoz forduljon a hitelező, melyek a leghatékonyabb eszközök arra, hogy követeléseiket a hitelezők eredményesen behajtsák?
A joghatóság megállapításához különösen az úgynevezett „Brüsszel I.” rendelet (a Tanács 44/2011/EK rendelete), illetve annak átdolgozása, amely 2015. január 10-én a helyébe lépett, szabályait kell figyelembe venni. Ezek alapján, ha például egy követelés egy fogyasztó által megkötött szerződésre vonatkozik, és a fogyasztó a kötelezett, kizárólag azon tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelyekben a kötelezett állandó lakóhellyel rendelkezik.
Az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló uniós rendelet [az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról] pedig lehetővé teszi az európai fizetési meghagyásoknak - Dánia kivételével - az Európai Unió teljes területén történő alkalmazását olyan minimumszabályok megállapítása révén, amelyek betartása szükségtelenné tesz bármely, az elismerést és végrehajtást megelőző köztes eljárást a végrehajtás szerinti tagállamban.
Az eljárás menete
Dr. Bayer Andrea ismertette: lényegében ki kell tölteni egy formanyomtatványt, amely az európai fizetési meghagyás kérelmezésére szolgál, a benyújtásának időpontjában esedékes meghatározott összegről és a fenti Brüsszel I. rendelet alapján illetékes bírósághoz be kell nyújtani.
Az a bíróság, amelyhez az európai fizetési meghagyás iránti kérelmet benyújtották, a lehető leghamarabb megvizsgálja, hogy teljesülnek-e az alkalmazhatóság feltételei (határokon átnyúló ügyről van-e szó, joghatósággal rendelkezik-e a kérdéses bíróság stb.), valamint a követelés megalapozottságát.
Amennyiben az európai fizetési meghagyás kérelmezésére vonatkozó feltételek teljesülnek, a bíróság általában a kérelem benyújtását követő 30 napon belül kibocsátja az európai fizetési meghagyást és ezzel a fizetési meghagyás végrehajthatóvá válik.
Ily módon ez az eljárás eltörli a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárást az adott másik tagállamban. A végrehajtási eljárásokra természetesen azon tagállam jogát kell alkalmazni, amelyben az európai fizetési meghagyás végrehajtását kérelmezték.Így például az európai fizetési meghagyást azon állam nemzeti jogával összhangban kézbesítik a kötelezettnek, amely államban a kézbesítés helye található, mindenkor betartva a rendeletben is meghatározott bizonyos eljárási minimumszabályokat a kézbesítésre vonatkozóan.
Ha nem haladja meg a kétezer eurót
Amennyiben a követelt összeg nem haladja meg a kétezer eurót, a kis értékű követelések európai eljárást (az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről) kell alkalmazni. Ennek az eljárásnak a keretében is valamely tagállamban hozott határozatot/ítéletet a többi tagállamban is külön végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás nélkül el kell ismerni, és végre kell hajtani.
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője hangsúlyozta: mindez, megint csak Dánia kivételével az Európai Unió minden tagállamában alkalmazandó, és fakultatív módon vehető igénybe a tagállami jogszabályokban foglalt lehetőségek kiegészítéseként. Dániát illetően pedig mindig az érintett tagállamok bilaterális egyezményeit kell vizsgálni.
Szükség van a követelés-behajtásokban jártas jogászra
Összegezve: a fentiekben bemutatott eljárások által nyújtott lehetőségek eredményeképpen, az Európai Unión belüli határokon átnyúló követelések behajtása ma már lényegesen egyszerűsödött.
Azonban pont az eljárások sokasága miatt illetve az adott követelés legeredményesebb behajtása érdekében, mindenesetre ajánlott, hogy a hitelezők egy nemzetközi követelés-behajtásokban jártás jogász segítséget igénybe vegyék – húzta alá végezetül dr. Bayer Andrea.