A személyiségi jogok megsértése és azok szankcionálása (1. rész)

Citizen four, vagyis a négyes számú állampolgár volt Snowden álneve

Mint arról beszámoltunk, Magyarországon a napokban levetítették az Egyesült Államok egyik legnagyobb kémbotrányának, Edward Snowden általi kirobbantásáról készült filmet, a Citizenfourt. A Jádi Németh Ügyvédi Iroda büntetőjogász szakértőjét, dr. Somos Zoltánt az ügy kapcsán a hatályos magyar szabályozásról, az egyes jogosultságok mibenlétéről,a személyiségi jogok megsértése és azok szankcionálása jogi környezetéről kérdeztük.

Dr. Somos Zoltán elöljáróban kifejtette: a személyiségi jogok közé sorolt egyes jogosultságok védelmének kérdése igen nagy jelentőségű, nap, mint nap újabb és újabb aktualitást nyer.

Míg a véleménynyilvánítás szabadsága és annak terjedelme mások megsértésével is járhat, addig az élethez való jog sérelme visszafordíthatatlan folyamatokat, adott esetben terrortámadásokat is jelenthet. Fontos tehát megvizsgálni az egyes jogosultságok mibenlétét a büntetőjogász szemszögéből.

A fizikai léthez, biztonsághoz való jog

Alapvető jogosultság, mely természetszerűen egészülhet ki a biztonsághoz való joggal. Ezen jogosultság megsértése többek között a testi sértéstől az emberölésen át, egészen a terrorcselekményekig vezethet.

A Büntető Törvénykönyv ezen jog megsértésére tehát a legszigorúbb büntetések kiszabásának lehetőségével válaszol – mutatott rá a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője.

Kegyeleti jog

A gyászhoz való jogosultságot jelenti, annak megsértése különböző jogi eszközök igénybevételéhez vezethet, ilyen például a kegyeletsértés jogi szabályozása a Büntető Törvénykönyvben.

Társadalmi megítéléshez való jog

A jó hírnév védelme, mely az élet minden területére kiterjedhet. A rágalmazás és becsületsértés törvényi tényállásai ennek megsértését szabályozzák. Sok esetben elég a jó hírnév megsértésére való alkalmasság is, a hátrányos eredmény bekövetkezése nem feltétlenül szükséges.

A véleménynyilvánításhoz való jog – mely szintén nagyon fontos jogosultság - viszont ilyen formán nem korlátlan. Megvalósítható híreszteléssel, ábrázolással, túlzott kihangsúlyozással vagy bizonyos részletek elhagyásával is. A bírálat és a vélemény közlése azonban megengedett, közszereplőkkel szemben még a tágabb kritika is (például: kormányzati szereplők, közhivatalnokok, politikusok).

Ebbe a csoportba sorolható a névviseléshez való jog, (természetes személyek és cégek ugyanazon vagy megtévesztésre alkalmas hasonló nevei), valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni védelem is, mely rasszista indíték esetén úgyszintén büntetőjogi védelmet nyer.

Dr. Somos Zoltán megjegyezte: a társadalmi megítélés kategóriája cégek esetén is lényeges, az üzleti hírnévrontás éppúgy vezethet polgárjogi, versenyjogi, de akár büntetőjogi következményekhez is.

Magánszférához, személyes szabadsághoz való jog

A lakáshoz és a mozgásszabadsághoz kétség kívül fontos jogosultságok fűződnek. Ezt például a büntetőjog a magánlaksértés, a személyi szabadság megsértése, a kényszerítés bűncselekményi kategóriáival védi, de említhetjük az emberrablás, emberkereskedelem, embercsempészés törvényi tényállásait is.

Dr. Somos Zoltán, a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Jádi Németh Ügyvédi Iroda

Ezen kategóriába sorolhatóak a különböző titkok (adatok, információk) titokban maradásához fűződő jogosultságok, érdekek is. A képmással, hangfelvétellel, magántitkokkal és személyes adatokkal történő visszaélések büntetőjogi lefedettségét említhetnénk ezen vonatkozásban, míg cégek esetén az üzleti, gazdasági titok megsértése elnevezésű büntetőjogi tényállások jelenthetik a megfelelő védelmet.

A titkokkal történő visszaélést jelentheti a nyilvánosságra hozatal, de azzal természetesen egyéb módon is vissza lehet élni, így annak megszerzésével is. A titkokkal való visszaélés körében megemlíthetjük a bennfentes kereskedelmet, a versenykorlátozó megállapodást közbeszerzési és koncessziós eljárásban törvényi tényállását, a tiltott adatszerzést.

A titkok fajtái lehetnek állam, levél, magán, üzleti, gazdasági, vagy hivatásbeli (ügyvéd, orvos, pap) titkok is, azok kiterjedhetnek személyes adatokra is – ismertette a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője.

(A cikk második részében a kép- és hangfelvétel kérdéseit, illetve a polgári és büntetőjogi szankciókat tekintjük át. – a szerk.)