CMS tavaszi rendezvénysorozat: „A vitaminozott liszttől az útszóró sóig”

A CMS Budapest Spring Breakfast Series elnevezésű üzleti reggeli sorozatának harmadik előadását rendezték meg, amelynek fő témája a közbeszerzési kartell ügyek voltak. A CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda szakértői „A vitaminozott liszttől az útszóró sóig” című előadásuk keretében a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlata tükrében tekintették át a közbeszerzési kartell-ügyek legfontosabb tanulságait. 

Az előadással érintett fő témakörök a következők voltak: a közbeszerzési kartell-ügyekkel elsődlegesen érintett piaci szektorok, a magatartási minták a GVH vizsgálatok fókuszában, valamint a legfontosabb kulcsbizonyítékok az elmúlt évek gyakorlata fényében. Ezeken kívül részletes szó esett még a bírságkiszabási sajátosságokról és az engedékenységi politika alkalmazásáról közbeszerzési kartellek esetében, valamint a legfontosabb versenyjogi tudnivalókról a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben. Az előadók kiemelték, hogy a vállalkozások milyen szabályok betartására figyeljenek különösen.

Az előadók dr. Petrányi Dóra a kereskedelmi csoport társvezetője, valamint a versenyjogi csoport vezetője, dr. Jekkel Nóra, a kereskedelmi csoport ügyvédje, akinek szakterülete a versenyjog, valamint dr. Kovács Veronika, a kereskedelmi csoport ügyvédje, közbeszerzési szakértő voltak.

A versenyhivatal fokozott szerepvállalása

A szakértők rámutattak: az elmúlt évek általános tendenciája a Gazdasági Versenyhivatal fokozott szerepvállalása kartell-ügyekben, a hivatalnál napjainkra az Antitröszt Iroda keretében megszervezték a Felderítő és a Kartell Csoportot. Megemelkedett az úgynevezett hajnali rajtaütések (dawn raidek) száma is és a hivatal mára kifinomult IT-rendszereket és kutatási adatbázist használ. A jogsértés felderítése és megállapítása esetén az érintett piaci szereplőknek igen hátrányos versenyjogi és közbeszerzési jogkövetkezményekkel kell számolniuk, amelyek mellett a nagyobb ügyeknek komoly, a reputációra is jelentősen kiható sajtóvisszhangjuk is van.

A közbeszerzési kartell-ügyekkel elsődlegesen érintett szektorok között szerepel az építőipar és az IT-szektor, ám az is megfigyelhető, hogy a jelenleg is folyamatban lévő eljárásokban széles és heterogén területek érintettek, a teljesség igénye nélkül például a gyógyászati eszközök; gyógyszeripar; a fűtéskorszerűsítés; zöldség- és gyümölcsbeszerzés; az autóbuszvonalak üzemeltetése; de akad példa az útszóró só és csúszásmentesítő anyagok beszerzése .

Jogsértésre utaló jelek és magatartási minták

Az előadók kiemelték, hogy bár a közbeszerzési kartellek felderítése sok esetben nehéz, a közbeszerzési eljárásokban jogsértésre utaló jel lehet a gyanúsan kevés benyújtott pályázat, a feltűnően alacsony, vagy éppen túl magas árak az iparági/piaci sztenderdhez viszonyítva. Gyanúra adhat okot tovább például a pályázatok azonos időpontban való beérkezése, az ajánlati dokumentumok azonos formája/formátuma, vagy az azonos szövegrészek/terminológia használata is.

A GVH eljárások tapasztalatai alapján megvizsgálva a magatartási mintákat és kulcsbizonyítékokat elmondható, hogy az egyik, több kartell ügyben is megállapított magatartás az úgynevezett színlelt ajánlattétel, amelynek keretében az egyik kartellező szándékosan elfogadhatatlan feltételeket szerepeltet az ajánlatában; például indokolatlanul magas árat annak érdekében, hogy egy másik vállalkozást kedvező, nyerő helyzetbe hozzon.

Nagyon érdekes továbbá az ajánlat úgynevezett elfojtása, vagy visszavonása, amikor a versenytársak megegyeznek abban, hogy valamelyikük az adott tenderen eleve nem tesz ajánlatot, vagy ajánlatát visszavonja annak érdekében, hogy a közbeszerzést az előre kiválasztott vállalkozás nyerje meg.

Körbenyerés és konzorcium

Az előadók rámutattak, hogy további jellemző magatartási minta a közbeszerzési kartell ügyekben az úgynevezett körbenyerés, amikor minden induló tesz ajánlatot, de a versenytársak megegyeznek egymással, hogy melyik eljárásban melyikük nyerjen és ezzel egymást felváltva, jogsértő módon folyamatos nyereséget realizálnak. Ha pedig a versenytársak megállapodnak, hogy egyes földrajzi területek, termékcsoportok, megrendelők vagy fogyasztói csoportok vonatkozásában nem versenyeznek egymással, piacfelosztásról beszélhetünk, amely szintén kőkemény korlátozásnak minősül a vonatkozó versenyjogi szabályok alapján.

A CMS Budapest Spring Breakfast Series elnevezésű üzleti reggeli sorozatának harmadik előadását rendezték meg, amelynek fő témája a közbeszerzési kartell ügyek voltak. A CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda szakértői „A vitaminozott liszttől az útszóró sóig” című előadásuk keretében a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlata tükrében tekintették át a közbeszerzési kartell-ügyek legfontosabb tanulságait. Forrás: CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda

Szó esett még a konzorciumról is, amely olyan, munkamegosztáson alapuló együttműködés, amely során a nyertes ajánlattétel érdekében a felek egymást kiegészítve dolgoznak együtt és együtt indulnak a tenderen. Ez egy alapvetően legális együttműködési forma, a közös ajánlat, illetve együttműködés hatékonysági előnyökkel járhat, de versenyjogi kockázatot is hordozhat – hívták fel a figyelmet a CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda szakértői. Rámutattak, hogy felveti a jogsértés kockázatát, ha a vállalkozások objektív gazdasági indok nélkül hozzák létre a konzorciumot úgy, hogy önállóan is képesek lettek volna indulni a tenderen, a siker reális esélyével.

A legfontosabb kulcsbizonyítékok és kommunikációs buktatók

A magatartási minták áttekintését követően a versenyjogi szakértők praktikus szemléletű összefoglalót adtak a GVH eljárásokban leggyakrabban felhasznált bizonyítékokról. Kiemelték, hogy a külső és belső e-mail levelezés egyre több ügyben kiemelt szerepet kap, de a kartellezők közötti megbeszélésekről készített feljegyzések is gyakran felderítésre és felhasználásra kerülnek. Az előadók a helyes kommunikáció fontosságára külön, a korábbi ügyekből vett gyakorlati példákkal is felhívták a figyelmet.

Már korábban volt két előadás

Miként arról az Origó tudósításban számolt be, a CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda interaktív rendezvénysorozata azzal az előadással kezdődött Budapesten, amely keretében a szakértők a munkahelyi adatvédelem számos aktuális kérdéseit járták körbe.

Ilyenek voltak többek között, hogy a munkáltató miképp használhatja a kamerákat, hogyan figyelheti meg az internet, a telefon, az IT-eszközök használatát, az e-mail forgalmat, de megvizsgálták a munkavállalók alkohol- és drogtesztjének, illetve a különböző háttérellenőrzések jogszerűségének feltételeit is.

A második előadás fő témája a legújabb közbeszerzési szabályokra történő felkészülés volt, az iroda közbeszerzési szakértője, dr. Kovács Veronika előadás során az új uniós közbeszerzési irányelvek legfőbb gyakorlati változásait és az azok átültetésére jelenleg már készülő új közbeszerzési törvény érdekességeit tárta fel és szó esett más közbeszerzési aktualitásokról is.