Gyakorlati kérdések sokasága merül fel a devizahiteles elszámolások kapcsán

Vágólapra másolva!
A Kúria döntése nyomán elvégzendő elszámolás, a forintosítás és a fair bank törvény kapcsán számos gyakorlati kérdés merül fel – hangzott el a Bánki és Társai TaylorWessing Ügyvédi Iroda által szervezett csütörtöki sajtóbeszélgetésen. A kérdések ráadásul nagyon fontos területeket érintenek, így többek között a jogszabályi határidőket, az elszámolások összegét, az értesítések postázását, ezekkel összefüggésben ugyanis nagyon komoly gyakorlati problémák mutathatóak ki. 
Vágólapra másolva!

A Bánki és Társai TaylorWessing Ügyvédi Iroda által szervezett sajtóbeszélgetésen dr. Ódor Dániel elöljáróban összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat, annak kapcsán, hogy mikor kell elszámolni és mikor kell kiküldeni az elszámolást.

A jogalkotó rendelkezései folytán a helyzet a következő. A deviza alapú hitelek esetében március 1. és április 30. között, a sima devizahitelek esetében augusztus 1. és szeptember 30. között, mindkét esetben február 1. a fordulónap.

A forinthitelek esetében a fordulónap június 30., a kiküldés dátuma augusztus 1. és szeptember 30. között van.

A kedvezményesen végtörlesztett hitelek esetén pedig március 31-ig lehetett benyújtani a kérelmet, és ezzel összefüggésben legkésőbb 2015. november 30-ig elszámolni.

Külföldi cím és az átláthatatlan mennyiség

Már maga a postázás komoly kérdéseket vet fel. Mivel a törvény semmilyen korlátot nem mond ki a külföldi lakcímekre nézve, így ha a fogyasztó azt bejelenti a banknak, a külföldi címére kell kiküldeni a tájékoztató anyagot.

Maga a tájékoztató anyag a legkedvezőbb esetben is 30-40 oldalas, de valószínűsíthető, a fogyasztók többsége 80-100 oldalnyi csomagot kap majd a bankjától. Sokszor az sem egyértelmű, mi szerepeljen ebben a tájékoztató anyagban, ám információk szerint a pénzintézetek nem lesznek képesek ilyen mennyiségű levél kinyomtatására, hanem nyomdákkal kell szerződniük – jelezte a Bánki és Társai TaylorWessing Ügyvédi Iroda szakértője.

Az átláthatatlan mennyiséget jól jellemzi, hogy a jogszabály szerint ki kell küldeni a fogyasztói kölcsönszerződés módosuló rendelkezéseinek szövegét, amelyhez csatolni kell az 58/2014. (XII. 17.) MNB rendelet 1. mellékletében meghatározott – az elszámolásról, valamint a szerződésmódosulás lényeges elemeiről készített – tájékoztatót, a fordulónaptól hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészleteket tartalmazó törlesztési táblázatot, a felmondási jogra vonatkozó figyelemfelhívást, a forintosítás mellőzése iránti kezdeményezés lehetőségére vonatkozó figyelemfelhívást, valamint a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló jogszabály szerinti jövedelemarányos törlesztőrészletet mutató számításához szükséges, a fogyasztó részéről csatolandó iratok jegyzékét.

Nincs vége, ki kell küldeni még: a 2014. évi LXXVII. törvény 12. § (3) bekezdés c) és d) pontjában foglalt feltételek fennállására történő figyelemfelhívást, az árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződések esetén a 2014. évi LXXVII. törvény 12. § (3) bekezdésében meghatározott írásos nyilatkozat megtételére vonatkozó figyelemfelhívást, a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 15. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatást, a tájékoztatót a kamatokról, költségekről és díjakról, a kamatfelár-változtatási mutatókról szóló, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett tájékoztatót, a hiteltörténeti kimutatást és végezetül az általános szerződési feltételeket.

Árfolyamok

Ami az árfolyamokat illeti, a törvény szerint a svájci frank 256,47 forint, az euró 308,97 forint (2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy a 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett deviza-árfolyama), és 2015. január elsejétől csak a rögzített árfolyamokon lehet törleszteni.

Ezzel csak annyi a probléma, hogy e cikk írásának a pillanatában egy euró 299.757 forint. Vagyis, a törvény azért is született meg, hogy védje a fogyasztókat, ám az euró-árfolyamokkal összefüggésben, a valóságban éppenséggel nem védi őket – mutatott rá a kialakult helyzet ellentmondására dr. Ódor Dániel.

További gond lehet, hogy a kormányzati kommunikáció folytán 20-25 százalékos könnyebbségre számítanak a devizahitelesek, ám ez nem mindegyikük esetében lesz így. Panasszal lehet élni a hitelintézetnél, ha pedig a felek még mindig nem értenek egyet, a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez lehet fordulni.

Bár a Békéltető Testület a hírek szerint komolyan készül a várhatóan megnövekedett panaszmennyiségre, kérdéses, miképp győzi majd azt. (A testület eljárása után következhet a bírósági út.) A várakozások szerint az 1,8 millió devizahiteles szerződés tíz százalékában élnek majd panasszal a fogyasztók.

Dr. Ódor Dániel, a Bánki és Társai TaylorWessing Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Bánki és Társai TaylorWessing Ügyvédi Iroda

Ha nem lenne elég a felmerülő gyakorlati kérdésekből, a piacon olyan hírek is terjednek, miszerint a megmaradó hitelt, a törlesztőrészleteket kiszámoló számítógépes programok nem tudják kétszer ugyanazt az eredményt kihozni.

Határidők

Gondok vannak a határidőkkel is. A jogszabály szerint a szerződések 2015. február 1-jei fordulónappal visszamenőlegesen, az azt követő 31. napon módosulnak, hogy az ügyfél a bank értesítését átvette. Amennyiben pedig az ügyfél kezdeményezi, hogy ne történjen meg a forintra átváltás, akkor a módosulás időpontja az a nap, amikor az ügyfél megkapja az értesítést arról, hogy nem jogosult deviza vagy devizaalapú szerződésben maradni.

A jogszabály szerint ugyanakkor a deviza alapú illetve devizaszerződéseket legkésőbb 2015. április 30-ig, illetve szeptember 30-ig át kell váltani forintra, sőt egy további szabály szerint a bankoknak a forintosítást hatásait már 2015. március 31-ig ki kell vezetniük a nyilvántartásaiban.

A Bánki és Társai TaylorWessing Ügyvédi Iroda szakértője hangsúlyozta, hogy ennek technikailag lehetetlen megfelelni. A március 31-i határidő miatt az egyedüli megoldás, hogy a bankok technikailag minden érintett deviza alapú illetve devizaszerződést átváltanak forintra, majd később a devizában maradók szerződését visszaváltják devizára.

Aki a tájékoztatást április 30-án veszi át annak a törvény szerint legkorábban május 31-én módosul a szerződése, miközben egy másik szabály alapján májusban már a módosult szerződés szerinti új törlesztőrészletekkel kell számolni. A bankok feltehetően úgy oldják meg a fenti a problémákat, hogy alacsonyabb részletet állapítanak majd meg annak érdekében, hogy a fogyasztók érdekei semmi esetre se sérülhessenek – mondta el végezetül dr. Ódor Dániel.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!