Dr. Csapó Szandra kifejtette: napjainkban a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos kérdésköröket tárgyaló jogszabályok köre egyre inkább bővül, így nem is csoda, hogy egyes esetekben elveszünk a jogi útvesztőkben, és nem vagyunk tisztában azzal, hogy milyen igénnyel, illetve milyen határidőn belül élhetünk, e probléma tipikus példája a fogyasztót megilletően elállási jogosultság kérdésköre.
Így érdemes megvizsgálni, hogy e jogosultságunkat milyen esetekben, mely határidők betartásával gyakorolhatjuk.
Hogyan gyakorolható a jogosultság?
Első lépésként a fogyasztói szerződések legtipikusabb esetét, azaz egy adott kereskedelmi egységben (boltban, áruházban stb.) vásárolt termékek esetét érdemes áttekinteni.
Az ilyen típusú szerződések vonatkozásában kialakult leggyakoribb tévhit, hogy a fogyasztót – ilyen típusú szerződéses rendelkezés hiányában – is elállási jog illeti meg a termék megvásárlásától számított néhány napon belül, és a visszaszolgáltatás ellenében indoklás nélkül jogosult a vételár visszakövetelésére.
A D.A.S. JogSzerviz szakértője leszögezte: a hatályos jogi szabályozásban ilyen tartalmú előírás nem szerepel.
Lehetőség van a termék megvizsgálására
A hasonló típusú szerződéseknél a jogalkotó figyelembe vette, hogy a személyesen megvásárolt termékekkel kapcsolatos jogügylet lefolytatása előtt a fogyasztónak lehetősége van a termék megtekintésére, megvizsgálására, így a vásárlást megelőzően a fogyasztónak alkalma nyílik valamennyi releváns körülmény mérlegelésére.
Természetesen a fent kifejtett előírások hiánya nem jelenti azt, hogy az adott vállalkozás – például általános szerződései feltételeiben, üzletszabályzatában – nem biztosíthatja az indoklás nélküli elállás lehetőségét a fogyasztó számára, így egy hasonló igény felmerülése esetén érdemes megvizsgálni az adott vállalkozás szabályzatait, vagy azok hiányában célszerű a vállalkozástól e tekintetben tájékoztatást kérnünk.
A távollévők közötti szerződések köre
A fentiekkel ellentétes megítélés alá esik az úgynevezett távollévők közötti szerződések köre, amelynek során a felek egyidejű fizikai jelenlétére nem kerül sor, illetve a felek a szerződés megkötése érdekében kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak. – emelte ki dr. Csapó Szandra.
Ezen esetben – szemben a fent részletezett szerződéses típussal – a fogyasztónak már nincs lehetősége az áru teljes körű megvizsgálására, illetve nincs lehetősége esetlegesen felmerülő kérdéseinek az eladóval való egyeztetésére, így e körben a hatályos jogszabályok a fentiekkel ellentétesen szabályozzák az elállási jog kérdéskörét.
A távollévők közötti szerződések esetében a fogyasztót a termék átvételétől számított 14 napon belül – jogszabálynál fogva – illeti meg indoklás nélküli elállási jogosultság. Így ezen jog gyakorlásához az sem szükséges, hogy az elállás lehetőségét a vállalkozás belső szabályzatai, vagy általános szerződési feltételei tartalmazzák – hangsúlyozta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.