Hogy érhetjük el, hogy a társasházi közgyűlés tárgyalja a felvetésünket?

Hazai lakáspiac

Megtörténik, hogy egy társasházban a tulajdonostársak és a közös képviselő, illetve intézőbizottság között kialakul nézeteltérés, vagy egyéb okok folytán a közös ügyek intézése elakad. Mit tehetünk ilyen esetben?

A társasházi struktúra önmagában nem eredményez kellemetlenséget a tulajdonostársak számára, mivel ideális esetben a vonatkozó jogszabályok, az alapító okirat, illetve a szervezeti és működési szabályzat teljes körűen szabályozza a társasház működését – fejtette ki elöljáróban a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Előfordulhat azonban, hogy a tulajdonostársak és a közös képviselő, illetve intézőbizottság között kialakul nézeteltérés, vagy egyéb okok folytán a közös ügyek intézése elakad. Mit tehetünk ilyen esetben? – tette fel a kérdést dr. Csapó Szandra.

Ha a közös képviselő, vagy az intéző bizottság nem működik együtt, hogyan érhetjük el, hogy a társasházi közgyűlés mégis megtárgyalhassa a fontosnak minősülő kérdéseket?

Ki jogosult összehívni a közgyűlést?

A társasházakról szóló törvény értelmében a társasház közgyűlését a közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke jogosult összehívni.

A fenti előírás mellett a vonatkozó jogszabályok fontos rendelkezésként rögzítik, hogy közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani, illetve hogy az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-éig meg kell tartani.

A fenti általános szabály melletti a hatályos jogszabályi környezet speciális rendelkezés kimondja továbbá, hogy kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad egytizedével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték.

A szükséges követelmények

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint célszerű megjegyezni azonban, hogy a tulajdonostársak közgyűlés összehívására irányuló kérelme csak abban az esetben eredményez kötelezést a közös képviselő számára, ha az a fent megjelölt valamennyi szükséges követelményt – azaz a közgyűlés összehívásának indokát, valamint a javasolt napirendi pontokat és határozatokat – tartalmazza.

A hatályos jogszabályok rögzítik továbbá, hogy amennyiben a közös képviselő - a fenti előírásoknak megfelelő - kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.

A fentiek alapján tehát egy hasonló típusú esetben a vonatkozó jogszabályokat megtartva a tulajdonostársakkal összefogva elérhető, hogy az általunk fontosnak ítélt kérdéskörök vonatkozásában érvényes közgyűlési határozat születhessen – hangsúlyozta végezetül dr. Csapó Szandra.

A közös költség kérdése

A társasházak életének egyik legjelentősebb konfliktusforrása a meg nem fizetett közös költség valamelyik tulajdonostárs részéről.

A közös költség összegét és annak tételeit a társasházi közgyűlés határozza meg, és a közös képviselő jogosítványait a behajtásra a társasházi alapító okirat, valamint a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

Forrás: http://blog.gdn-ingatlan.hu/eledezik-a-lakaspiac/

Abban az esetben, ha az érintett tulajdonos legalább három hónapnak megfelelő mértékű közös költség összegének megfelelő tartozást halmoz fel, úgy a társasház közössége közgyűlési határozattal dönthet az érintett tulajdonos ingatlanának jelzálogjoggal történő megterhelésének kezdeményezéséről, a tartozás és járulékai erejéig.

A jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, melynek költségei szintén behajthatóvá válnak a hátralékos tulajdonossal szemben.

Nem szükséges a közgyűlés határozata, amennyiben a közös képviselőt, vagy az intéző bizottságot a társasház szervezeti és működési szabályzata feljogosítja. Ezt a rendelkezést szintén közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni ahhoz, hogy a jelzálogjogot az ingatlan nyilvántartásba bejegyezzék.

Fontos rendelkezése a törvénynek az is, hogy a jelzálogjog nem kizárólag egy alkalomra szólhat, hanem a jelzálogjog bejegyzésének elrendelése a három hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető, így a hátralék halmozódik, és ezt további jelzálogjoggal is biztosítható.

Abban az esetben azonban, amennyiben a hátralékot felhalmozott tulajdonos a jelzálogjoggal biztosított követelést kiegyenlíti, úgy a közös képviselő köteles a jelzálogjog törlésére vonatkozó engedélyt kiadni és közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalni, valamint a földhivatalhoz benyújtani.