Germanwings-tragédia: mikor lehet pszichológiai vizsgálat a munkahelyen? (1. rész)

A közelmúlt súlyos repülőgép-katasztrófája rávilágított arra, hogy egyes munkakörökben különös súlya van a munkavállaló pszichés alkalmasságának, egészségének. A témát a D.A.S. JogSzerviz szakértője kétrészes írásában járja körül, az első részt most olvashatja.

Már a belépést megelőzően pszichológiai alkalmassági vizsgálatot írnak elő a hazai jogszabályok néhány kitüntetett foglalkozás - mint például a rendvédelmi szerveknél elhelyezkedők, katonák, vasutasok – esetén – fejtette ki elöljáróban dr. Vágány Tamás.

Úgy tűnik azonban a pszichológiai vizsgálatok, felmérések készítése egyre terjed, olyan munkáltatóknál és munkakörökben is, melyeknél ezt jogszabály nem teszi kötelezővé, és nem csak a munkába lépéskor, hanem a munkaviszony fennállása alatt is.

Utóbbi számos kérdést vet fel az alkalmazás jogszerűségét illetően – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Ki rendelheti el és kötelező-e?

Amennyiben tehát jogszabály nem írja elő - a jogviszony fennállása alatt - az adott munkakörre nézve az egyszeri vagy időszakos pszichológiai alkalmassági vizsgálatot, akkor felmerül a kérdés, hogy elrendelhet-e ilyen vizsgálatot a munkáltató és köteles-e azon részt venni a munkavállaló?

Kik kezelhetik ezeket az adatokat, mire kell válaszolni és mire nem? Milyen jogkövetkezmény fűződhet a vizsgálat eredményéhez vagy megtagadásához?

A D.A.S. JogSzerviz szakértője kiemelte: a mentális- és bármely egészségügyi állapotunkra vonatkozó információ - ideértve a pszichológiai vizsgálat eredményét is - különleges személyes adatnak minősül. Ez azért fontos, mert csak akkor kezelheti a munkáltató, ha ahhoz a munkavállaló önként hozzájárul, mert a hozzájárulásra senki nem kötelezhető.

Miképp történt a hozzájárulás?

Amennyiben azt esetleg eleve a munkaszerződés tartalmazza, akkor azt kell megvizsgálni, hogy a hozzájáruláshoz rendelkezésre állt-e minden garanciális jelentőségű ismeret, ezek tudatában írta-e alá a munkaszerződést az érintett (például miért van szükség a vizsgálatra, mire használják, kik ismerhetik meg, meddig és hol őrzik).

Ezek hiányában az ilyen kikötése a munkaszerződésnek semmisnek minősülhet – hangsúlyozta dr. Vágány Tamás.

A hozzájárulás megadható feltételhez kötötten is, például ki lehet kötni, hogy a vizsgálat eredményét valaki ne ismerje meg, illetve azt is, hogy azt meddig lehessen megőrizni. Pszichológiai jellegű vizsgálat felmerülhet kommunikációs továbbképzés vagy más fejlesztő tréning során is, nem csak kifejezetten és célirányosan.

Forrás: Thinkstock

A hatályos Munka törvénykönyvéből és a munkavédelmi törvényből nem fakad olyan joga a munkáltatónak, hogy kötelezően elrendelhet pszichológiai alkalmassági vizsgálatot a munkaviszony fennállása alatt.

A munkáltatói utasítási jog a munkaidő beosztására, a munkavégzés rendjére, illetve bizonyos esetekben az elvégzendő munkára terjed ki. Ezen felül a munkáltató elrendelheti az orvosi, munka-alkalmassági vizsgálaton történő részvételt. Az ezen való megjelenést és együttműködést a munkavédelmi törvény is kötelezően írja elő a munkavállaló számára.

Nem minősül orvosi vizsgálatnak

A pszichológiai vizsgálat azonban nem minősül orvosi vizsgálatnak, minthogy a pszichológusi végzettség nem orvosdoktori titulus (akkor sem, ha orvosdoktor szerez ilyen képesítést). Lehet azonban természetes okot találni a pszichológiai vizsgálaton történő részvételhez.

A foglalkozási megbetegedések egy része pszichoszociális okokra vezethető vissza. Ennek időben történő felismerése és kezelése segít a munkahely megőrzésében és a személyes életminőség javításában. A munkavédelmi törvény a pszichés igénybevételt külön nevesíti veszélyforrásként.

(A D.A.S. JogSzerviz szakértőjével készült írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)