Nem mindegy, hogy az utcán, vagy a közönség számára nyitva álló helységben veszett el valami –fejtette ki dr. Bekk Judit.
Ha az utcán elhagytuk a pénztárcánkat, vagy épp a nyakláncunk szakadt el valahol, az elvesztett dolgok megtalálása érdekében minden esetben érdemes felkeresnünk az elvesztés – vagyis a valószínűsített megtalálás – helye szerint illetékes jegyzőt.
A hatályos jogszabályok értelmében ugyanis a megtaláló akkor jár el jogszerűen, ha az általa fellelt, más által elvesztett dolgot megpróbálja visszajuttatni a tulajdonosának, ha pedig nem tudja, ki lehet átvételre jogosult, a jegyzőnek adja át azt.
A jegyző az átadástól számított három hónapig őrzi a számára átadott talált tárgyakat, ám a tulajdonos még ezt követően is, a találástól számított egy évig (kivéve élő állat esetén) jogosult annak visszakövetelésére.
A közönség számára nyitva álló helység
Némileg más azonban a helyzet akkor, ha nem az utcán, hanem a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben, közforgalmú közlekedési vagy épp szállítási vállalat szállítóeszközén (például buszon, vonaton) talált dologról van szó – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Ezeket a találó köteles az üzemeletető alkalmazottjának késedelem nélkül átadni. Az ilyen dolgok tulajdonjogára a találó nem tarthat igényt. Ha a talált dolog átvételére jogosult személye megállapítható, az üzemeltető őt értesíti és jelentkezése esetén a dolgot visszaadja.
Ha az átvételre jogosult személy nem állapítható meg, az üzemeltető a dolgot az átadástól számított három hónapon át őrzi meg, vagy – ha erre nincs lehetősége – nyolc napon belül a jegyzőnek átadja.
Ha a talált tárgy nem tartható el
Nem kerül sor azonban sem a közönség számára nyitva álló helyen, sem máshol talált dolog megőrzésére, ha a talált tárgy nem tartható el, vagy nem őrizhető meg. Ilyen tipikusan egy friss gyümölcsökkel teli bevásárlókosár. Ezeket késedelem nélkül értékesíteni kell.
A találódíj kérdése
Kérdésként merülhet fel bennünk, hogy jogosultak lehetünk-e - és ha igen, mikor - találódíjra? – tette fel a kérdést dr. Bekk Judit.
A törvény értelmében, ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, ha korábban mindent megtett annak érdekében, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa.
A találó a talált dolog kiadását költségkövetelésnek és találódíjának kielégítéséig megtagadhatja. A találót ezek a jogok akkor is megilletik, ha a talált dolgot a hatóságnak adta át.
A hatóság a dolgot vagy az értékesítésből befolyt vételárat ugyanis a találó hozzájárulásával adhatja ki az átvételre jogosultnak, kivéve, ha az átvételre jogosult a dolog értékét a hatóságnál letétbe helyezi. A letétbe helyezett összeg ugyanis a letett dolog helyébe lép.
Kincs, ami van
A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint meg kell említeni a kincstalálást is. Erről akkor beszélhetünk, ha valaki olyan értékes dolgot talál, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként feledébe ment.
Ilyen esetben a találó köteles a talált tárgyat az államnak felajánlani. Ha az állam a dologra nem tart igényt, annak tulajdonát a találó szerzi meg, ellenkező esetben a találó a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult.
Abban az esetben pedig, ha a megtalált tárgy az úgynevezett védett kulturális javak körébe tartozik, annak tulajdonjoga eleve az államot illeti, ezért részére azt minden esetben át kell adni.
Nem mindegy tehát, hogy mit és hol találunk, és jó, ha tisztában vagyunk a részletszabályokkal. Hiszen komoly gondok előzhetőek meg azzal, hogy nem csak becsületesen, de az előírásoknak is megfelelően járunk el függetlenül attól, hogy a villamoson találunk egy telefont, vagy a nagyi padlásán bukkanunk rá egy rész elveszettnek hitt híres festményre – húzta alá végezetül dr. Bekk Judit.