Az üdülési jog adásvételére, időnkénti csereberéjére vonatkozó szerződés nem magyar találmány. Az eredeti elgondolás tisztességes változata működőképes és népszerű konstrukciónak számít a fejlett jogrendszerű államokban – ismertette dr. Vágány Tamás.
Az értékesítés és újra értékesítés „magyar módszerei”, valamint az üdülési jog gyakorlásának nem ritka ellehetetlenülése sajátosan átértelmezi ezt a szolgáltatási formát. A jogvitás ügyek száma, a Gazdasági Versenyhivatal állandó vizsgálódása és marasztaló határozatai ugyanis jól mutatják, hogy milyen elterjedt a tisztességtelen üzletszerzés és üzleti kommunikáció.
Szabálytalan, etikátlan eljárások
Számtalan magánszemélyt húztak már csőbe nagyobbnál nagyobb ígéretekkel. Főleg azok érzik úgy, hogy csapdába kerültek, akik már több üdülési jogot is bespájzoltak.
Az üdülési jog adásvétele egy rendkívül speciális ügylet. A jogalkotó már régóta felismerte, hogy itt különösen védeni kell a fogyasztók érdekeit. Éppen ezért, immár csaknem két évtizede alkalmaznak rá speciális szabályokat.
Sajnos a szabályozás csak kis mértékben tudott gátat szabni az elharapódzó szabálytalan, etikátlan eljárásnak. Akik egy szédítő, megtévesztő, pszichés nyomásgyakorlást követően hozott meggondolatlan döntés után nem éltek időben elállási jogukkal, azok jogilag nehéz helyzetbe kerültek – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Hosszú évekre szóló elköteleződés
Az elköteleződés ugyanis hosszú-hosszú évekre, évtizedekre szól. És bár ez a szerelem sokaknak túl hosszúnak bizonyul, a szakításra vajmi kevés az esély, a befizetett összeg visszatérítésére pedig szinte semmi.
A csapdahelyzetet pedig az hozza létre, hogy a vételáron felül még igen jelentős „fenntartási” vagy „karbantartási”, illetve „használati” díjat is kell fizetnie a kuncsaftnak. Ennek mértéke ráadásul évről évre emelkedhet, így a szerződés tartama alatt ez nagyobb összeget tehet ki, mint maga a vételárami meglehetősen elgondolkodtató.
Figyelemreméltó ítélet
El is gondolkodott rajta a bíróság, és egy figyelemreméltó ítélet született 2015 júniusában a Szombathelyi Törvényszéken – mondta el dr. Vágány Tamás. A még nem jogerős, elsőfokú verdikt szerint tisztességtelen az olyan szerződési kikötés, amely nem engedi, hogy a fogyasztó elálljon vagy felmondja az üdülőhasználati szerződését abban az esetben, ha a szolgáltató (üdülési jog értékesítője) megemeli a használati díjat.
Nem a díj emelhetősége problémás tehát jogilag, hanem az, hogy ebben az esetben a fogyasztónak nincs lehetősége kiszállni a szerződésből. Ami még érdekesebbé teszi a fentieket, hogy a használati díjra vonatkozó feltétel nagyon hasonló módon van megfogalmazva a legtöbb szerződésben.
A tisztességtelenségre határidő nélkül lehet hivatkozni, tehát mindegy, hogy mikor köttetett az adott szerződés, akár 10 év után is kérni lehet az érvénytelenség megállapítását. Az érvénytelenné nyilvánított kikötés már nem része a szerződésnek.
A D.A.S JogSzerviz szakértője figyelmeztetett, a hivatkozott ítélet még nem jogerős, és ha az is lesz, az abban foglaltak nem kötik egy másik törvényszék másik bírói tanácsát. Az is igaz persze, hogy úgy sem lehet tenni, mintha nem létezne ez a döntés.
A bíróság egyébként (még) nem minősítette az egész szerződést érvénytelennek, csupán a használati díjra vonatkozó pontját. Erről majd a Győri Ítélőtábla fog jogerős, másodfokú döntést hozni. És mit jelent mindez?
Ha érvénytelen a használati díjra vonatkozó kikötés, akkor nemcsak, hogy nem kell további díjakat fizetni, hanem a már kifizetett díjak is visszaigényelhetők. Ha pedig az egész szerződés megdől, akkor a feleknek el kell számolniuk egymással, tehát a vételárat teljesen vagy arányosan vissza kell fizetni a fogyasztónak – mondta végezetül dr. Vágány Tamás.