A D.A.S. JogSzerviz szakértője kifejtette: sajnos, bármikor részesei lehetünk az idegenhibás közlekedési baleseteknek, amikor is azzal szembesülünk, hogy korábbi, megszokott életvitelünkben törés következik be.
Ilyenkor fontos tudni, hogy az autó javítási költségein túl egyéb járulékos károk megtérítését is kérhetjük, melyek kifizetése azonban nem automatikus – figyelmeztetett dr. Albert Enikő.
A járulékos károk között említést érdemel a bérautó igénylése, hiszen a közlekedési balesetek nagy százalékában a sérült autó használhatatlanná válik, javítást igényel, más módon kell tehát megoldani az utazást, közlekedést, illetve a mindennapi életvitelt.
Az igény jelzése
Autóbérlés esetén a károsultnak kell jeleznie az igényt, valamint a felelősség kérdésének tisztázását követően kell igazolnia a bérautó szükségességét és a bérlés összegszerűségét is.
A szükségesség igazolása nem más, mint annak alátámasztása, hogy a bérautó a mindennapi életviteléhez elengedhetetlen, mert például az a munkába járáshoz szükséges, vagy esetleg valamely családtag segítéséhez nélkülözhetetlen (például betegszállítás).
Ez a szabály nagy jelentőséggel bír, ugyanis jellemzően csak akkor élhetünk az autóbérlés lehetőségével, ha igazolni tudjuk, hogy valóban szükségünk van arra – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Amikor nem kérhető
Vannak olyan esetek is, melyekre nézve kifejezetten nem élhetünk a bérautó igénnyel. Ilyen például, ha az autó csupán kényelmi szempontokat szolgál, vagy az optimális javítási időt meghaladó időtartamra kívánjuk igénybe venni azt.
Ez alapján megállapítható, hogy csakis arra az időre fizet a biztosító, amíg ténylegesen javítják az autót, arra az időre, amíg beszerzik az alkatrészt, nem. Szintén kizáró ok, ha a károsult nem tesz eleget kárenyhítési kötelezettségének.
Igazolás és a káron szerzés tilalma
A szükségesség igazolásán túl a biztosítóhoz benyújtandó bérautó igény kapcsán - számlával, bérleti szerződéssel kell igazolni az összegszerűséget is – hangsúlyozta dr. Albert Enikő.
Itt fontos szabály a káron szerzés tilalma, azaz hogy lehetőség szerint ugyanolyan, vagy hasonló kategóriájú járműt béreljünk, illetve, ha másképp is megoldható az autóhasználat (pl. szívességi használat alapján), akkor válasszuk az utóbbi lehetőséget.
A bérautó költségei kapcsán érdemes azt is tudni, hogy a kártérítési összegből a biztosítók még levonják az úgynevezett guruló önköltséget, ami általánosságban 15-20 százalékra tehető. Ennek az az oka, hogy amíg a szervizben áll az autó, addig nem használják, nem kopik, így nem veszít az értékéből sem, s ezt a gyakorlatot pedig a bíróságok is elfogadják.
A bérlés időtartamára nézve kialakult szokás, hogy a biztosítók általában legfeljebb 30 napos időtartamra fizetik a bérautó igénybevételének költségeit. Tudnunk kell azonban, hogy ez a hivatkozás nem feltétlenül helytálló.
További szabályok
A kártérítési szabályok alapján, amíg a károsultat a károkozó (vagy jelen helyzetben a biztosítója) nem hozza olyan helyzetbe, mint a kár előtti állapot (tehát amíg a teljes kárát meg nem fizetik), addig viselik a kárral járó költségeket is.
Ebből eredően a kárügy teljes rendezéséig kérhető a bérgépjármű költsége (hozzá téve az opcionális javítási időre vonatkozó korlátozást). A fent kifejtett szabályok ismeretében érdemes már előre jelezni igényünket, s előzetesen egyeztetni a biztosítóval.
Ezzel egyrészt kiküszöbölhetjük a későbbi bonyodalmakat, másrészt a kárügy intézését is felgyorsíthatjuk, hiszen az ügyek elhúzódása megnöveli a bérautók költségeit - mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.