Mikor veszélyezteti a munkáltató érdekeit a közösségi médiás tevékenységünk? (2. rész)

A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő, vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja.Ám a munkavállaló közösségi médiás tevékenysége mégis sértheti ezeket az érdekeket. Mikor és hogyan? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában ezt az új és sok esetben még szabályozatlan területet járja körül. Most a második részt olvashatja, az első rész itt érhető el.

Dr. Égertz Andrea kétrészes írásának első részében arra a problémára világított rá, hogy a magyar jogban nem találunk rendelkezéseket a közösségi média használatára vonatkozóan, de még kiterjedt bírósági gyakorlatot sem, így a munkáltatónak relatíve nagy szabadságuk van a tekintetben, hogy belső szabályzatokban rendelkezzenek a közösségi média használatáról.

Szó volt a munkáltató tiltás és ellenőrzés kérdéseiről, annak módjáról, a munkáltató tájékoztatási kötelezettségéről és arról a németországi ügyről, amikor a német Landesarbeitsgericht Schleswig-Holstein például kimondta: a munkáltató jogosan szüntette meg annak a munkavállalónak a munkaviszonyát, aki körülbelül 17 ezer olyan file-t - köztük filmeket illetve zenéket - töltött le a munkahelyi gépére, ami a munkáltató szerverét jelentősen lassította.

A munkáltató jogos gazdasági érdekének, jó hírnevének védelme

A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja.

Így a munkavállaló súlyos kötelességszegést követ el, ha olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas a munkáltató üzleti tekintélyének lejáratására (Mfv. II. 10250/1981) – emelte ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A műanyag palackokkal verekedő kollégák

A Taylor v Somerfield Stores Ltd (ETS/107487/07) ügyben a munkavállaló a YouTube-ra olyan videót töltött fel, amelyen a kollégái munkaidőben műanyag palackokkal verekednek. A Somerfield elbocsátotta a munkavállalót, mondván, hogy a videó megosztásával a munkavállaló a munkáltató jó hírnevét sértette meg.

A bíróság azonban kimondta a felmondás jogszerűtlenségét arra hivatkozva, hogy nincs nyilvánvaló kapcsolat a videó tartalma és a munkáltató között, tehát a videó tartalmából nem lehet közvetlenül a munkáltatóra következtetni és egyébként is azt csak 8 ember tekintette meg, akik közül három a Somerfield igazgatója volt.

Sértő posztok a vendégekről

A Preece v JD Wetherspoons plc (2104806/10) ügyben viszont a bíróság azt állapította meg, hogy a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése nem volt jogellenes – ismertette dr. Égertz Andrea.

Forrás: Thinkstock

A munkavállaló ugyanis a munkaideje alatt a vendéglátóhely vendégeiről sértő kommenteket posztolt a Facebookon, amit a posztoló 600 Facebook ismerőse is látott, közük az érintett vendég lánya is, aki panaszt tett a munkáltatónál.

A munkavállalóval a munkahelyi internet szabályzat megsértése miatt fegyelmi eljárás indult, végül a munkaviszonyát felmondással megszüntették arra hivatkozásul, hogy a munkavállaló nemcsak az internet-használati szabályzatot sértette meg, de a munkáltató jó hírnevét is.

A magyar munkajogi szabályok alapján a munkavállaló köteles a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani és a munkahelyén kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas a munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.

A közösségi média különös veszélyt jelenthet, mert elegendő egy nem átgondolt poszt, ami adott esetben azonnali hatályú felmondást vonhat maga után – összegezte a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.