A D.A.S. JogSzerviz szakértője kifejtette: a munka törvénykönyve értelmében a munkavállaló a munkaviszonya fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, mellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sérti vagy veszélyezteti.
Azaz, amíg egy adott munkahelyen dolgozik valaki, köteles a tudomására jutott üzleti titkot megőrizni, illetve kizárólag munkáltatója részére használhatja fel a munkája során megszerzett ismereteket. Mi a helyzet azonban akkor, ha megszűnik a korábbi munkaviszony? Át lehet szerződni konkurens céghez következmények nélkül? – tette fel a kérdéseket dr. Albert Enikő.
Kötöttek-e versenytilalmi megállapodást?
A kérdés megítéléséhez azt kell először megvizsgálni, hogy kötött-e úgynevezett versenytilalmi megállapodást volt munkáltatójával a munkavállaló. Amennyiben nem, akkor elviekben a volt munkáltató nem korlátozhatja az elhelyezkedésben volt munkaerejét, viszont a távozó dolgozót a törvény alapján titoktartási kötelezettség terheli.
Ez azt jelenti, hogy külön megállapodás hiányában is köteles megőrizni minden olyan adatot és információt, melynek harmadik személy részére történő átadása a volt munkaadó jogos gazdasági érdekeit sértené. Ez a kötelezettség időbeli és területi korlátozás nélkül terheli a munkavállalót, illetve ellenértékre sem jogosult a kötelezettsége betartásáért.
Más a helyzet akkor, ha a munkaszerződésbe, vagy külön megállapodásba belefoglalnak a felek egy olyan korlátozást, ami megnehezíti a későbbi elhelyezkedést. Ezt hívjuk versenytilalmi megállapodásnak, mely tartalmát tekintve polgári jogi megállapodásnak tekinthető, munkajogi vonatkozása csak annyiban van, hogy a felek a közöttünk fennálló munkaviszonyra tekintettel kötik meg azt.
Legfeljebb két évre lehet korlátozni
A versenytilalmi megállapodás alapján a munkavállaló a munkaviszonya megszűnését követően sem helyezkedhet el konkurens cégnél. A legfontosabb szabály a megállapodással kapcsolatban, hogy legfeljebb két évre lehet korlátozni a munkavállalót, valamint a korlátozás ellenértékhez kötött – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Az ellenérték megállapítása egyedi mérlegelést igényel, ugyanis meg kell vizsgálni a munkavállaló képzettségét, az általa ellátott munkakört, valamint az általa szerzett gyakorlatot is. Ezen adatok ismeretében sem lehet kisebb az ellenérték, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada, ezen összeg alá tehát nem mehetnek a felek.
A munkavállalónak járó ellenérték megfizetése nélkül a megállapodás nem tekinthető érvényesnek, illetve csakis pénzben fizethető meg, nem dönthet úgy a munkáltató, hogy például cafeteria keretében biztosítja a juttatást.
A kifizetésre vonatkozóan azt érdemes tudni, hogy a teljesítés történhet a munkaviszony fennállása alatt, vagy azt követően is, akár egy összegben, akár havi lebontásban, a felek megállapodásának megfelelően.
Közösen eltekinthetnek a korlátozástól
Fontos szabály, hogy a megállapodáshoz köthető ugyan elállási jog, de ezzel a munkavállaló csakis akkor élhet, ha azonnali hatályú felmondás keretében szünteti meg jogviszonyát. A munkáltató elállásra vonatkozó lehetősége korlátozott, ugyanis a munkaviszony megszüntetéséig dönthet úgy, hogy mentesíti a munkavállalót a kötelezettsége alól, ezt követően már nem.
Természetesen a felek közös megállapodás keretében bármikor dönthetnek úgy, hogy eltekintenek a versenytilalmi korlátozástól. A fentiek alapján, ha valaki konkurens cégnél próbál elhelyezkedni, érdemes figyelemmel lennie az előző munkáltatóval kötött megállapodásokra is annak érdekében, hogy megelőzhető legyen egy hosszas, s fájdalmas jogi procedúra – mondta végezetül dr. Albert Enikő.