Indokolt esetben a temető vezetője vagy annak megbízottja a nagyon idős vagy járóképtelen, de mozgáskorlátozott-igazolvánnyal nem rendelkező személyt szállító gépkocsit beengedheti a temetőbe, ha az autó a gyalogos forgalmat nem akadályozza.
A 2013. évi CXXXVIII. törvény módosította a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényt, a változások pedig érintik a hamvak temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli elhelyezését, a búcsúztatást, a temetkezési szolgáltatásokat, és érintik a szociális temetés, a sírhely megváltás szabályait.
Változó jogszabályok
2013. november 1-től a hamvakat tartalmazó urna temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli elhelyezése esetén az eltemetésre köteles személy nyilatkozatában köteles vállalni, hogy az urnát kegyeleti igényeknek megfelelő körülmények között tárolja és az elhunyt közeli hozzátartozói részére a kegyeleti jog gyakorlásának lehetőségét biztosítja, valamint az elhunyt közeli hozzátartozóit az urna elhelyezésére szolgáló hely címének változásáról tájékoztatja.
A hamvak temetőn, temetkezési emlékhelyen kívül történő elhelyezése esetén a temető fenntartója az eltemetésre kötelezett személyek nyilatkozatairól külön nyilvántartást vezet.
Temetkezési szolgáltatási tevékenység a temetésfelvétel, az elhunytnak a kegyeleti igényeknek megfelelő temetésre való - az egészségügyi szolgáltató halott-kezelési feladatkörébe nem tartozó és az egészségügyi intézmény területén kívül végzett - előkészítése, a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátás, a ravatalozás, a búcsúztatás, sírhelynyitás és visszahantolás, a sírba helyezés, a halott szállítás, a hamvasztás és az urnakiadás, az urnaelhelyezés, a hamvak szórása, az exhumálás, az újratemetés.
Szociális temetés
Idén januártól életbe lépett a szociális temetés új intézménye, ilyet az eltemettetésre kötelezett igényelhet az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti önkormányzattól.
Szociális temetés keretében az elhunyt hűtéséről, szállításáról, továbbá az eltemettető választása szerint a hamvasztásról az állam gondoskodik. A szociális temetéshez az állam sírhelyet, koporsót, urnát és sírjelet biztosít. A köztemető fenntartója jogszabályban meghatározott esetben a köztemetőben a koporsós temetések számára szociális parcellát, urnás temetések számára szociális temetkezési helyet jelöl ki.
Szociális temetés választása esetén az eltemettetőt temetési költségek nem terhelik, és azok hagyatéki teherként sem érvényesíthetők. Ha az eltemettető a szociális temetésre vonatkozó jogszabályi előírásoktól eltér, köteles a temetéshez kapcsolódó előkészítés, öltöztetés, szállítás, hűtés, esetleges hamvasztás költségét, a sírhely megváltási díját, a felhasznált koporsó vagy urna és sírjel árát a költségviselő szervezet részére megtéríteni. Szociális temetésre nem kerülhet sor, ha a temetést szerződésben vállalták.
A reklám kérdései
Tilos temetkezési szolgáltatásra utaló reklám és hirdetőtábla elhelyezése az egészségügyi intézmény területén, épületének falán, kerítésén és irodájában. A temetkezési szolgáltatók névsorát és telephelyének címét, telefonszámát, a teljes körű szolgáltatásra utaló megjegyzést ("Teljes körű szolgáltatás") - a szolgáltató kérelmére, az egyes szolgáltatók megkülönböztetése nélkül - ábécé sorrendben az intézmény információs irodájában, tájékoztató jelleggel el lehet helyezni.
Temetkezési szolgáltatásról szóló reklámban csak a szolgáltató neve, elérhetőségének módja és időtartama, logója, valamint a "temetkezés" szó tüntethető fel. A temető területén - az erre a célra kijelölt hely kivételével - tilos temetkezési szolgáltatásra utaló reklám és hirdetőtábla elhelyezése.
A sírhely megváltása
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez egyre több kérdés érkezik, hogy van-e általános szabályozás a temetők rendjét, a sírmegváltást, a fizetendő díjakat tekintve, nem tudják a fogyasztók kihez fordulhatnak, mik a lehetőségeik, kötelezettségeik.
A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő) nem lehet kevesebb, mint a koporsós betemetés, illetve rátemetés napjától számított huszonöt év, sírbolt (kripta) esetén hatvan év, urnafülke és urnasírhely esetén tíz év, urnasírbolt esetén pedig húsz év.
Ezeknél az időszakoknál önkormányzati rendelet, vagy temetőszabályzat hosszabb időtartamokat is meghatározhat, ezen kívül lehetőség van a lejárat után meghosszabbításra, újraváltásra. Mind a megváltást, mind az újraváltást a temető tulajdonosánál lehet kezdeményezni, a díjak tekintetében nincs egységes szabályozás.
Mi történik, ha valaki nem váltja újra a sírhelyet?
A sírjellel (síremlék és tartozékai, emlékoszlop) az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik. Ha a rendelkezésre jogosult a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti. Sírbolt (kripta) és át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos a létesítőt köteles kártalanítani.
A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető tulajdonosa (üzemeltetője) gondoskodik. Ha a lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia. Ennek hiányában a holttestmaradványokat (az urnákat) a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével - a járási népegészségügyi intézet jelenlétében - közős sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatók.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szerint a temető tulajdonosa, köztemető esetén az önkormányzat a temető üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatosan felmerült szükséges és indokolt költségek alapján állapítja meg a temetési hely, illetőleg az újraváltás díját, a temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díjat, valamint a temetőbe való behajtás díját.
Nem szedhető díj
Fontos tudni, hogy nem szedhető díj a temetőlátogatásért, a temetői utak használatáért és a temetési hely gondozásához igénybe vett vízért. Köztemetők esetében a vonatkozó díjak mértékét az önkormányzat rendeletben állapítja meg, melyet évente felül kell vizsgálni.
Sajnos látni elhanyagolt, gazos, koszos temetőket, pedig a temetőfenntartó feladata a temető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú zöldfelületek karbantartása, szükség szerinti felújítása és gondozása, a hulladék elszállítása, vízvétel biztosítása, az utak karbantartása, télen a síkosság-mentesítés és a hó eltakarítás is.
Természetesen létezik hatósági ellenőrzés itt is, így ha a temetkezési szolgáltatással, a temető fenntartásával és üzemeltetésével, vagy a hamvasztó-üzemi tevékenységgel összefüggésben van észrevétele, akkor az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát lehet megkeresni.