D.A.S. JogSzerviz: komoly következményei lesznek, ha a gyerek nem jár óvodába

A közelmúltban hatályba lépett jogszabályi módosítások értelmében - némi kivételtől eltekintve - ma már kötelező a hároméves gyereknek óvodába járni, mely kötelezettség betartása, betartatása mindenekelőtt a szülők feladata. Ezen kötelezettség megszegése pedig súlyos következményekkel jár – hívta fel a figyelmet a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Bekk Judit kifejtette: az a szülő, aki a gyermekét kellő időben nem íratja be az óvodába, vagy akinek a gyermeke igazolatlanul 11 napot, vagy annál többet hiányzik, szabálysértést követ el. 20 igazolatlanul elmulasztott óvodai nevelési nap után pedig a családi pótlék folyósításának szüneteltetésével is számolnia kell.

Érdemes áttekinteni, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kibocsátott rendelet értelmében az egyes hiányzási fokozatok külön-külön milyen következményekkel járnak.

Igazolatlan hiányzások száma: 5 nap

Ha az arra kötelezett gyermek részt vesz az óvodai nevelésben és egy nevelési évben igazolatlanul 5 nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti az illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot.

Az értesítés alapján a gyermekjóléti szolgálat az óvoda bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, melyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározzák a gyermeket veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával kapcsolatos, továbbá a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat.

Igazolatlan hiányzások száma: 10 nap

Ha a gyermek igazolatlan mulasztásainak száma egy nevelési éven eléri a 10 nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, mely értesítés alapján a hatóság megteszi a szükséges lépéseket – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Igazolatlan hiányzások száma: 20 nap

Ha az igazolatlan mulasztások száma az adott nevelési évben eléri a 20 napot, az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot a gyermek érdekeit leginkább szolgáló intézkedések megtétele érdekében.

A gyermek óvodai foglalkozásról való távolmaradását tehát - már csak a fenti körülmények elkerülése érdekében is - mindig igazolni kell. Ezt a kötelezettséget maga a rendelet is előírja.

Forrás: Thinkstock

A mulasztás pedig akkor tekinthető igazoltnak, ha a gyermek a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, vagy beteg volt és ezt a házirendben rögzítettek szerint igazolják, ezen kívül, ha a hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott megjelenési kötelezettségének eleget tenni.

Abban az esetben tehát, ha a szülők nem gondoskodnak gyermekük óvodába járási kötelezettségéről, illetve nem kapnak ez alól felmentést, komoly következményekkel kell számolniuk, melyek az anyagi vonzatokon túl a hatóságok beavatkozását is jelenthetik.

A hátrányok alól akkor mentesülhetnek a szülők, ha betartják a jogszabályi előírásokat és a gyermek távolmaradását minden esetben megfelelő módon igazolják. Célszerű ezért mindig az óvodával együttműködve, a hatályos szabályoknak megfelelően eljárni – mondta végezetül dr. Bekk Judit.