KRS: adójogi változások 2016 (3. rész)

Executives in business meeting, overhead view

A 2016-tól, illetve 2017-től életbe lépő adójogszabályi változások számos változást hoznak úgy a társaságok, mint a magánszemélyek életében. Dr. Kovácsné Ihász Anita, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda adószakértője több részes írásában a 2015. december 14-ig beterjesztett, illetve elfogadott legfontosabb változásokat szedte csokorba. Most a második részt olvashatja, de az első rész és második rész is elérhető.

Mely társaságok vehetik igénybe a növekedési adóhitelt? Amely társaság adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben, vagy korábban kezdődött. Azaz, ha valaki 2015-ben kívánja igénybe venni a növekedési adóhitelt, akkor a cégnek legalább 2012 óta kell adószámmal rendelkeznie.

További feltétel: az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben a társaság nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban.

Az is a feltételek között szerepel, hogy a társaság adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte: adózás előtti eredményről van szó és nem árbevételről, illetve társasági adóalapról. Ebből adódóan egy nulla közeli eredményt produkáló cég lehet leginkább a kedvezményezettje ennek az új szabálynak.

A társasági adó megfizetésének a növekedési adóhitel szerinti megfizetését választó adózónak már a tárgyévi adóelőleg-kiegészítés során sem kell megfizetnie a növekedési adóhitelre jutó adót.

Kedvezményes szabály, hogy a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összege csökkenthető, ha a nyilatkozat megtételét követő két adóévben az adózó tárgyi eszközberuházást vagy a foglalkoztatottai létszámának növelését valósítja meg.

A 2015. november 17-én elfogadott módosító javaslat a növekedési adóhitelre jutó adó kiszámításánál az adóalap-módosító tételek figyelembe vételének szabályait egyértelműsíti.

Az évközi módosításra tekintettel a társasági adó törvény növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseit az adózó első alkalommal a 2015. adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazhatja. Amely társaság már idén élni kíván a lehetőséggel, 2015. december 21-ig be kellett nyújtania a 15NAHI nyomtatványt az Adóhatósághoz.

Iparűzési adó

Új K+F adókedvezmény kerül bevezetésre a helyi iparűzési adó rendszerébe, mely szerint az adóalany a törvényben előírt általános szabályok szerint számított adóját az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő összeggel csökkentheti.

Az új szabályozás gyakorlatilag a K+F költségek kétszeres levonhatóságát eredményezi, mivel egyrészt annak teljes összege társasági adóalap-csökkentő tétel, másrészt további 10 százalékos adókedvezmény biztosítható az iparűzési adó vonatkozásában. Az önkormányzat saját hatáskörében rendeleti úton dönthet arról, hogy bevezeti-e a kedvezményt.

Általános forgalmi adó

A hatályba lépő szabályok szerint az időszakos elszámolású ügyletek esetén a teljesítési időpont főszabályként az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja lesz – mutatott rá dr. Kovácsné Ihász Anita.

A fő szabálytól eltérően, az alábbiak szerint kell megállapítani a teljesítési időpontot: amennyiben az elszámolási időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolási időszak utolsó napját megelőzi, a teljesítés időpontja a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja lesz.

További előírás: amennyiben pedig az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra esik, a teljesítés időpontja az elszámolási időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap lesz.

Az új szabályokat az olyan 2015. december 31-ét követően kezdődő elszámolási időszakokra kell először alkalmazni, amelyek esetén a fizetés esedékessége is 2015. december 31. utánra esik.

Adólevonási jog érvényesíthetőségi idejének korlátozása

A 2016. január 1-jén vagy azt követően keletkezett adólevonási jog esetén a Közösségen belüli beszerzés és önadózással megállapított import áfa esetén az adólevonási jog csak abban az időszakban lesz érvényesíthető, amelyben a levonható adó felmerült.

Minden más esetben folyó időszakban csak olyan adólevonási jog lesz érvényesíthető, amely a bevallás időszakában, vagy a bevallás időszakát magában foglaló évet megelőző egy éven belül keletkezett.

Fotó: AFP

Az el nem évült, de a fentiek szerinti időszakokban nem érvényesített levonható adó a továbbiakban csak a keletkezésének időszakában lesz érvényesíthető, önellenőrzéssel – ismertette a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Új ingatlanok értékesítéséhez kapcsolódó áfa-csökkentés

Az áfa-törvény értelmében újnak minősül az ingatlan, ha annak használatba vétele még nem történt még, vagy a használatba vétel megtörtént, de a használatba vétel és az értékesítés között még nem telt el két év.

A benyújtott törvényjavaslat szerint a vonatkozó áfa mértéke a többlakásos társasházaknál a 150 négyzetmétert, a családi házak esetében a 300 négyzetmétert meg nem haladó otthonok építésének esetében csökken 5 százalékra 2016. január 1-jétől.

Környezetvédelmi termékdíj

Megnyílik a darabszám alapú átalánydíj fizetés lehetősége a gépjármű gyártók és forgalmazók számára – tájékoztatott dr. Kovácsné Ihász Anita.

A gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíj köteles terméket (akkumulátor, gumiabroncs, kenőolaj, elektromos, illetve elektronikai berendezés) első belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő kötelezett választhatja az átalánydíj fizetést.

Számlazáradék

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a csomagolószerek és reklámhordozó papírok első belföldi forgalomba hozatala esetén nem lesz kötelező minden esetben az előírt szövegezés feltüntetése a számlán.

Egyéni hulladékkezelés

Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezettek jelenlegi negyedéves bevallási és fizetési kötelezettsége megszűnik, a hatályba lépő szabályozás számukra éves termékdíj-előleg megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettséget ír elő.

Egyéb rendelkezések

A külföldről behozott áru csomagolását képező csomagolószer utáni termékdíj-kötelezettség tekintetében a kötelezettek köre kiegészül a csomagolási hulladék első belföldi birtokosával.

Ha az első belföldi eladótól közvetlenül külföldre szállítják a termékdíj-köteles terméket, az értékesítés nem csak akkor mentes a termékdíj alól, ha az eladó szállít(tat)ja külföldre a terméket.

A külföldről csomagolás részeként behozott több-utas csomagolószerek után akkor nem keletkezik saját célú felhasználás (kicsomagolás) jogcímen termékdíj-kötelezettség, ha a csomagolószert 365 napon belül igazolt módon kiszállítják külföldre.

Ha belföldi részére értékesít külföldről egy eladó magyar adószám alatt, termékdíj-kötelezetté válik – hangsúlyozta végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.