KRS: szigorodik a hűségkártyák szabályozása (2. rész)

Az Európai Parlament által közreadott kép az Európai Parlament plenáris üléséről Strasbourgban 2014. február 27-én.

Az új szabályok célja többek között a fogyasztók fokozottabb védelme, az online és mobilfizetések biztonságosabbá tétele, de szigorodnak az úgynevezett zártkörű hálózatokra vonatkozó kivételek is. A változásokkal kapcsolatos tudnivalókat dr. Égertz Andrea, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti kétrészes írásában, most a második részt olvashatja, az első rész itt érhető el.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi iroda szakértője írásának első részében többek között arról írt, hogy kizárólag olyan, korlátozott módon használható készpénz-helyettesítő fizetési eszközökön alapuló szolgáltatások mentesülhetnek a szigorú szabályok alól, amelyek esetében teljesül az alábbi feltételek valamelyike.

Ezek a feltételek a következőek. Első feltétel: olyan fizetési eszközök, amelyek csak a kibocsátó helyiségeiben vagy a kibocsátóval közvetlen kereskedelmi szerződésben álló szolgáltatók zártkörű hálózatán belül teszik lehetővé az áruk vagy szolgáltatások beszerzését.

Második feltétel: olyan fizetési eszközök, amelyek csak áruk, illetve szolgáltatások igen szűk körének beszerzését teszik lehetővé.

Harmadik feltétel: olyan, csak egyetlen tagállamban használható, valamely vállalkozás vagy intézmény kérésére kibocsátott fizetési eszköz, melyet egy nemzeti vagy regionális hatóság szabályoz meghatározott szociális vagy adóügyi célból, és amely meghatározott áruknak vagy szolgáltatásoknak a kibocsátóval kereskedelmi szerződésben álló beszállítóktól való beszerzésére szolgálnak.

Ami bizonytalanságot jelenthet

Dr. Égertz Andrea kiemelte: a jelenleg Magyarországon használatban lévő hűségkártyák többnyire valószínűleg megfelelnek az 1. pontban meghatározott feltételnek.

Bizonytalanságot jelenthet ugyanakkor a 2. pontban meghatározott, „igen szűk kör”, ugyanis nem tudható, hogy mi minősülhet ilyennek, ami három, vagy öt, vagy netán 200 terméket foglal magába? Ezt a kérdést valószínűleg majd a tagállamok bíróságai fogják megválaszolni a későbbiekben, ítélkezési gyakorlatuk során – vélekedett a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Európai országok gyakorlata

A módosítás ezt is megpróbálja egységesíteni, ugyanis az egyes országok felügyeleti szervei igen eltérő gyakorlatot követtek eddig a zártkörű hálózatok kivételnek minősítésére vonatkozóan.

A francia felügyeleti hatóság például az első Irányelvet szigorúan értelmezve kizárólag azoknak az üzlethálózatoknak adta meg a kivétel státuszt, amelyek ugyanazon márkanév alatt működtek, ám a bíróság ezen is tovább szigorítva kimondta, hogy egy hálózat kizárólag akkor minősül zártkörűnek, ha egyéb objektív feltételeknek is megfelel: pl. a hálózat földrajzi értelemben korlátozott, vagy a hálózat tagjait jelentős gazdasági kapcsolat fűzi egymáshoz.

A németek szintén szűken értelmezték a kivételt, csak más megközelítéssel: nem kellett felügyeleti engedély, ha a zártkörű hálózaton belül elérhető termékek száma eléggé korlátozott volt, de engedélyköteles volt az a hűségkártya, amit ugyanahhoz a cégcsoporthoz tartozó, de különböző áruházakban lehetett használni.

Ha meghaladja az egymillió eurót

Dr. Égertz Andrea szerint mindezek alapján elmondható, hogy az új Irányelv önmagában továbbra sem lesz képes biztosítani az egységes tagállami gyakorlatot, egy szabályt kivéve.

Amennyiben ugyanis a szolgáltatók által a fenti 1. és 2. pontban meghatározott tevékenységgel kapcsolatban teljesített fizetési műveleteinek összértéke 12 hónapra vonatkozóan meghaladja az 1 millió eurót kötelesek értesíteni a felügyeletet.

Forrás: MTI/EPA/Julien Warnand

Az értesítésben meg kell jelölni a kínált szolgáltatásokat, illetőleg, hogy megítélésük szerint melyik kivétel alapján végzik a tevékenységüket. A felügyelet ezt követően határozatot hozhat és megállapíthatja, hogy a szolgáltatók nem tartoznak a kivételek alá. Ilyenkor a felügyelet köteles tájékoztatni a kapott értesítésről az Európai Bankhatóságot (EBH), jelezve, hogy mely kivétel alapján végzi a szolgáltató a tevékenységet.

Persze ez az eljárás sem biztosít egységes gyakorlatot, ugyanis az egyes nemzeti hatóságok koránt sem biztos, hogy egyformán fogják elbírálni az egyes kivételeket, továbbá az EBH felé megfogalmazott felügyeleti jelentések szintén befolyásolhatják az egyes nemzeti felügyeletek eseti döntéseit, nem beszélve az esetleges bírósági felülvizsgálatokról.

A fentiek alapján javasolt, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók, különösképpen a fenti kivételek alá tartozó szolgáltatók kérjenek mielőbb felügyeleti jóváhagyást a tevékenységükre vonatkozóan – tanácsolta végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.