KRS: törölte a NAV a reklám-közzétevőket a nyilvántartásból

A NAV több esetben törölheti az adóalanyt a nyilvántartásból, így többek között az adóalany kérelmére, illetve, ha az adóalany bevallás-benyújtási kötelezettségét elmulasztja, vagy adófizetési kötelezettségét maradéktalanul nem teljesíti, de a nemleges adófizetési nyilatkozatot tevő adóalanyokat minden esetben az adóév végével automatikusan – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Dr. Kovácsné Ihász Anita kifejtette: a reklámadóról szóló törvény 2014. december elsejétől hatályos módosítása értelmében a NAV nyilvántartást vezet azon reklám-közzétevő adóalanyokról, akik ezt kérelmezik, és akik adó-, adóelőleg-bevallási és adó-, adóelőleg-fizetési kötelezettségüket határidőben teljesítették, vagy nyilatkoznak az állami adóhatóságnak arról, hogy az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli őket („nemleges adófizetési nyilatkozat”).

A NAV több esetben törölheti az adóalanyt a nyilvántartásból, így az adóalany kérelmére, illetve, ha az adóalany bevallás-benyújtási kötelezettségét elmulasztja, vagy adófizetési kötelezettségét maradéktalanul nem teljesíti.

A törlés szabályai

A NAV törölheti az adóalanyt, ha „nemleges adófizetési nyilatkozata” ellenére az adóévben adófizetési kötelezettség terheli, vagy ha az adóalany megszűnik, vagy ellene felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult, továbbá, ha az adótartozása – a naptári hónap 1. napján – bármely adónemben a 100 ezer forintot meghaladja.

A „nemleges adófizetési nyilatkozatot” tevő adóalany esetében a törlés azonban a reklámadóról szóló tv. 7/A § (4) d) pontja alapján, a fenti feltételektől függetlenül minden esetben automatikusan megtörténik az adóév végével. Mindazon vállalkozások tehát, akik 2015-ben kérték a nyilvántartásba vételüket, 2015. december 31-ével automatikusa kikerültek a NAV nyilvántartásból.

Ez azt jelenti, hogy mindaddig, míg az érintett adóalanyok nem kérik ismételten a nyilvántartásba vételüket, a reklámadóról szóló törvény 3.§ (3) bekezdése alapján nyilatkozattételi-kötelezettség terheli őket a közzététel kapcsán, a megrendelő pedig nem mentesül az őt terhelő adókötelezettség alól – figyelmeztetett a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Érdemes minél előbb benyújtani az ismételt nyilvántartásba vételi kérelmet

Fontos, hogy az érintett adóalanyok minél előbb benyújtsák az ismételt nyilvántartásba vételi kérelmüket, ugyanis a vonatkozó jogszabályi rendelkezés alapján a közzétevőt akkor nem terheli a megrendelő felé teljesítendő nyilatkozattételi kötelezettség, illetve ennek okán a megrendelő akkor mentesül az őt terhelő adókötelezettség alól, ha a közzétevő a megrendelés időpontjában szerepel a nyilvántartásban.

A nyilvántartásba vétel további előnye, hogy a társasági adó alanyainak sem kell növelni az adózás előtti eredményüket a reklám-közzététellel összefüggésben elszámolt 30 millió forintot meghaladó összegű költségekkel, amennyiben a közzétevő a megrendelés időpontjában szerepel a nyilvántartásban.

A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet az illetékes NAV kirendeltséghez lehet benyújtani kötetlen formában, papír alapon és illetékmentesen. Fontos tudni, hogy a nyilvántartásba vételt megelőzően a NAV ellenőrzéssel vizsgálhatja a nyilatkozat megalapozottságát.

A NAV honlapján közzétett nyilvántartás havonta frissül, a változásokat a NAV a tudomásszerzés napján átvezeti a nyilvántartáson és azt a változást követő hónap első napján teszi közzé, fontos tehát, hogy az érintettek minél hamarabb benyújtsák nyilvántartásba vételi kérelmüket – hangsúlyozta végezetül dr. Kovácsné Ihász Anita.